2013. június 6., csütörtök

16.fejezet: Szeretem Joont!

Reggel arra keltem fel, hogy az órám csörgött. Totál kiment a fejemből, hogy nem kapcsoltam ki. Joon is felkelt de ő hamar visszaaludt. Én nem tudtam olyan könnyen. Csak feküdtem az ágyba és azon gondolkodtam, hogy 2 napja van szünet és még van 5 nap. Nem bírtam visszaaludni így kikeltem az ágyból ki vettem a szekrényből egy másik lepedőt abba belecsavartam magam és lementem a konyhába. Leültem egy székre és csak néztem ki a fejemből. Majd már fél órája ülök felálltam és odamentem a hűtőhöz. Kivettem a kávét, elővettem egy poharat és töltöttem magamnak. Majd valaki átölelt hátulról.
-Babám nekem öntesz? –kérdezte Joon.
-Még nem is tudtam, hogy becézgetsz. De amúgy igen töltök neked is. –mondtam.

-Igen becézgetlek! Babám, kicsim, szerelmem, szívem melyik tetszik? –kérdezte mosolyogva.
-Mindegyik nagyon aranyos. Akár csak te! –mondtam majd megfordultam, átkaroltam a nyakát és megcsókoltam.
-Jaj.... te meg szexi vagy! Még így egy lepedőbe bugyolálva is. –mosolygott.
-Jól van. Itt a kávéd. – mondtam.
-Mikor mutatsz be a szüleidnek? –kérdezte miközben leültünk az étkező asztalhoz.
-Nem tudom. De ez az egyetemtől és a fellépéseitektől függ. –mondtam.
-Ebbe a hónapba még lesz 8 fellépésünk és abból 2 Európába lesz. Ha jól tudom akkor Franciaországba lesz az utolsó előtti és az utolsó pedig Japán lesz. Ha gondolod te is jössz velünk és majd a többiek jönnek haza te és én pedig a szüleidhez megyünk. –mondta.
-De mi lesz az egyetemmel? –kérdeztem.
-Elkéredztetlek. Addigra tuti ki fog derülni, hogy mi együtt vagyunk. Add ide majd én visszaviszem! –mondta majd elvette a poharamat. Majd én felálltam.
-Miért mi együtt vagyunk? –kérdeztem.
-Miért nem? –kérdezett vissza.
-Szerintem nem! Nem is ismerlek téged. –mondtam hülyéskedve majd szaladni kezdtem Joon pedig utánam.
-Ohh tényleg nem ismersz? Mi volt akkor este kettőnk közt? –kérdezte miközben elkapott engem és magához húzott.
-Nem tudom. Csak úgy aludtunk. –mondtam nevetve.
-Tehát aludtunk! –mondta majd maga felé fordított. Majd egy gyors mozdulttal magához húzott.
-Igen aludtunk. –mondtam mosolyogva.
-Akkor alszunk még egyet? –kérdezte majd csókolgatni kezdett. Mindenhol csókolt a nyakamat, a kulcscsontomat, és az ajkamat.
-Aludjunk! –mondtam majd Joont átöleltem és úgy csókoltam az ajkait.
-Sziiiiasztok! –mondta SeungHo miközben elnyújtotta a i betűt a meglepettségtől.
-Szia SeungHo. –mondtam.
-A többiek? –kérdezte Joon.
-Mindjárt jönnek. –mondta SeungHo majd végigmért minket.
-Sziasztok! –mondták a többiek.
-Sziasztok. –mondtuk Joonnal.
-Hát veletek mi van? –kérdezte Kimmie és Mir egyszerre miközben mosolyogtak.
-Szeretem Joont! –kiabáltam mosolyogva.
-Ez lökött. –mondta Joon.
-Miért? Ezt most úgy mondtad, mintha te nem szeretnék. –mondtam majd boci szemmel néztem rá.
-De szeretlek! Ki nem szeretne ilyen boci szemeket? –kérdezte majd megcsókolt.
-Én! Mert nekem itt van Kimmie boci szemei. –nevetett SeungHo.
-Hát jól de akinek nincsen csaja. Ez most azokra vonatkozik. –mondta Joon.
-Na jó Joon szerintem mi most menjünk és öltözzünk fel. –mondtam mosolyogva.
-Na gyere akkor. –mondta Joon. Majd elindultunk az emeletre. Felöltöztünk majd lementünk a többiekhez. Onnantól kezdve nagyon gyorsan teltek a napok. Joon bemutatott a szüleinek akik nagyon aranyosak és kedvesek voltak velem.

15. fejezet: Jó kis szórakozás


Amikor bementünk villogtak a fények, üvöltött a zene, mindenki táncolt. Joon egyedül elment táncolni. Én félrevonultam a többiektől és megittam egy kis pezsgőt. Majd felmentem a tánc parkettre és el kezdtem Joonnal táncolni. Megfordultam és úgy táncoltunk tovább. Már 5 perce táncoltunk amikor Joon megfogta a derekamat. Nagyon szorosan tartott magához. Pár másodpercig így tekertük a csípőnket majd megfogtam a kezét és magam köré fontam. Ettől még jobban hozzám szorította az ágyékát. Majd a kezével átrakta a másik oldalra a jobb vállamon lévő hajtömeget. Apró csókokkal halmozta el a nyakamat, amit hagytam is neki. Nem tudtam ellent mondani, jól esett az, hogy Joon újra ilyen közel volt hozzám. Majd oldalra fordítottam a fejemet, hogy a szemébe nézzek de hirtelen megcsókolt. Az ajka puha volt és nagyon gyengéden csókolt. Majd szembe fordultam vele és úgy folytattuk egymás csókolgatását. A Joon többször is megharapta az ajkamat amitől mindketten beindultunk.
-Már nem bírok magammal. –zihálta Joon.
-Menjünk haza? –kérdeztem.
-Menjünk. –mondta. Majd megragadta a kezemet és a tömegből kicsászkálódva elindult a kijárati ajtó felé. Amint kiértünk Joon még mindig fogta a kezemet de a léptei gyorsabbak lettek. Szerencsére nem volt messze a házunk. Haza siettünk majd Joon amint becsukta a bejárati ajtót csókolgatni kezdte az ajkaimat és én is az övét. Majd nagy nehezen felmentünk a lépcsőkön a szobámig. Joon gyorsan felkapcsolta az éjjeli lámpámat ami épphogy csak egy kis fényt adott. Visszajött hozzám és a falnak támasztott. Felemelte mindkét kezemet és úgy csókolta az ajkamat. A csókjai hevesek és erősek voltak, de mégis szenvedélyesek. Elengedte a kezeimet, megfogta a nyakba akasztós felsőmet, kikötötte, majd egy gyors mozdulattal megszabadított tőle. Joon magához szorított és megölelt. Miközben a nyakam csókolgatta, megéreztem a teste illatát. Hirtelen semmi sem érdekelt. Biztos voltam benne, hogy akarom. Abban a pillanatban én szorítottam Joont a falhoz. Amíg egymást csókoltuk elkezdtem az inge gombját kigombolni. Amikor befejeztem, Joon kulcscsontját vettem célba. Halk nyögéseket hallatott ettől Joon. Pár másodperc múlva megfogta az arcomat és a szájához húzott. Miközben csókolt levette rólam a nadrágot. Felrakta az egyik lábamat a derekára, majd a másikat is, így indult meg velem az ágy felé. Amikor leült és az ölében voltam levettem róla az inget. Magára húzott és amíg a hátát simogattam és a nyakát csókolgattam kikapcsolta a melltartómat. A ruhadarab a földön landolt. Miközben csókolgatta a nyakamat, a hajába túrtam. Nem is kellett több neki, éreztem ahogy Joon férfiassága szorítja a nadrágját.  Lenyúltam, hogy kigomboljam a nadrágját. Joon arcához húzta a mellkasomat, majd egy kissé megemelkedett, hogy le tudjam húzni teljesen a felesleges ruhadarabot. Joon lefektetett az ágyra és levette magáról a boxert. Most már teljes meztelenséggel állt előttem az MBLAQ tag. Lehajolt, megfogta a derekamat és a fogaival szedte le rólam a fehérneműmet. A hasamtól puszilt egyre feljebb és feljebb. Amikor az ajkamhoz ért, lábaimat felrakta a derekára, kezeim a nyakán pihentek így hatolt belém. A tempója nem volt gyors, de lassú sem. Végig nagyon figyelmes volt, figyelt arra, hogy nekem legyen a legjobb és, hogy csodálatos éjszakánk legyen. Egymás szemébe néztünk, néha egy-egy puszit adott az ajkamra. Amikor unalmassá vált a közepes tempó, Joon begyorsított de még mindig ugyan olyan érzéki volt, mint előtte. Szenvedélyesen kezdett el csókolni és az egyik kezét összefonta az enyémmel. Mindketten tudtuk, hogy lassan a végéhez érünk. Először engem ért el a gyönyör, majd Joon is elélvezett. Pár percre megpihent rajtam. Ő a kulcscsontomat puszilgatta, amíg én a hátát simogattam. Majd Joon lefeküdt mellém. Én hozzábújtam és a mellkasát csókolgattam. Ezen mind a ketten elmosolyodtunk. Majd abba hagytam és a fejem a mellkasán volt, lábunk szorosan összekulcsolva. Rám terítette a takarót, hogy ne fázzak. A hajamat simogatta, többször is megpuszilta, én pedig szorosan magamhoz öleltem. Életem egyik legromantikusabb pillanata volt. Talán ez volt az első és utolsó, hogy Joon karjaiban lehetek. Elkezdtem könnyezni és hirtelen felültem. Joon csak feküdt de meglepődve nézett rám. Majd amikor indultam volna, hogy felöltözzek Joon visszahúzott az ágyba. Letörölte a könnyeimet a kezével és hosszasan nézett.
-Ennyire rossz voltam? –kérdezte. Joon hagja törte meg a már vagy 2 órája tartó csendet. A hangja lágy volt és férfias.
-Minden csodálatos volt. Tényleg! De tudom, hogy ez csak egy egyszeri alkalom volt. –halkult el a hangom a mondandóm végére.
-Miről beszélsz? –kérdezte értetlenül.
-Mi nem lehetünk együtt. Én csak egy nő vagyok. Te meg egy híresség akit imádnak a fiatal nők és lányok. –hadartam el gyorsan a bennem lévő gondolatokat. Joon rám mosolygott majd megcsókolt. A csók hosszú volt és érzelemmel teli.
-Igazad van! De megfogják érteni mert én téged szeretlek a legjobban a világon. Ha nem értik meg akkor lemondok arról, hogy híres legyek. Nekem csak te kellesz. –szavai váratlanul értek, a szívem még gyorsabban vert, mint előtte. Akarva-akaratlanul mosolyodtam el. A boldogságomat nem tudtam leplezni. Joon magához szorított, úgy mesélte el, hogy 4 hónapja várt erre az alkalomra. Az első pillanattól kezdve tetszettem neki és nagyon rosszul esett neki, hogy én csak Mirt láttam és vele pedig nem is foglalkoztam. De egyre jobban szerelmes lett belém és ezt az idő múlása csak fokozta. Amikor befejezte felemeltem a fejemet és a száját néztem azután megcsókoltam. Még pár percig ölelgetett és puszilgatott utána Joon lefeküdt én pedig hozzábújtam. Majd Joon leoltotta a kis éjjeli lámpát és a sötétbe simogatta a hátamat. Sokat beszélgettünk még. Majd Joon egyszerűen csak közölte, hogy szeretné ha a barátnője lennék. Én erre természetesen igent mondtam mert Joon szeret és én is szeretem őt. Majd előállt azzal az ötlettel, hogy ő el akar vinni a szüleihez bemutatni. De cserébe nekem is be kell mutatnom őt a szüleimnek. Nagyon szuper lesz! Anyáékkal igaz sűrűn beszélek de nem hiszem, hogy örülnének neki ha Joonnal állítanék haza. De megpróbálhatjuk. Majd valamikor ha lesz időm az egyetem mellett és Joonnak sem lesz fellépése akkor talán haza utazok vele és bemutatom anyáéknak. Addig gondolkodtam ezen amíg el nem aludtam.

14.fejezet: Az első randi az életünkben

 -Mehetünk? –kérdezte Joon.
-I-igen. –mondtam tétovázva.
-Mi baj van? –kérdezte.
-Semmi menjünk. –mondtam majd leszálltam a pultról és elindultam.
-Mi a baj van Bommie? Nincsen kedved ehhez? –kérdezte majd hátra fordultam.
-De van. Nagyon örülök, hogy randizhatok veled tényleg! –mondtam.
-De? –kérdezte.
-Eszembe jutott egy mondat amit még az első napomon mondtak a hátam mögött. Én csak véletlenül hallottam meg. –mondtam.
-Ki volt az? Mit mondott? –kérdezte.
-Csak azt, hogy.... Ha ki merem használ azt a helyzetet, hogy bébi csőszködsz felettem akkor a csaj megtépne engem! Nem hagyná annyiban. Meg, hogy te csak vele foglalkozhatsz mással nem. –mondtam majd a végén már hullottak a könnyeim.
-Ki volt az? –kérdezte.
-Nem tudom. –mondtam.
-Jól van. Nincsen semmi baj! Nem fog bántani. Azt nem hagyom mindig velem fogsz lenni a suliban. Nyugodj meg! –mondta majd letörölte a könnyeimet és megsimogatta az arcomat.
-Jó. De attól még bánthat engem. –mondtam zokogva.
-Nem fog mert én mindig a közeledben leszek. –mondta. –Nyugodj meg!
-Jó. –mondtam majd vettem egy lélegzetet és letöröltem a könnyeimet.
-Nos, mehetünk akkor? –kérdezte.
-Igen. –mosolyogtam. Joon magához ölelt majd elengedett és elindultunk. Egy táncos helyre mentünk. Nagyon meglepődtem, mert ott sok ember van és nem lehet tudni, hogy ki A+ vagyis MBLAQ fan.

13.fejezet: Kínos pillanat

Mindenki elment a házból. Azt hittem egyedül vagyok a házban így kimentem a szobámból. Háttal mentem ki a szobából és becsuktam az ajtót nem fordultam meg.
-De csinos vagy Bommie! –szólalt meg Joon a hátam mögül. Nagyon megijedtem meg fordultam el akartam tolni magamtól de véletlenül a törölközőjét fogtam meg lerántottam róla. Nagyon gyorsan becsuktam a szememet és a kezemmel el is takartam plusz még el is fordulta. Annyira elvörösödtem.
-Joon... úr isten nagyon sajnálom! Nem akartam csak annyira megijesztettél és olyan gyorsan történt ez. Sajnálom! –mondtam.
-Semmi baj! De visszaadnád a törölközőmet mert itt állok meztelenül és egy kicsit fázok is. –mondta majd halkan nevetett.
-Ja jól van tessék! –mondtam majd csukott szemmel nyújtottam a törölközőjét.
-Nem muszáj becsuknod a szemed. Nem vagyok szégyellős meg már amúgy is eltakartam a férfiasságomat. –nevetett.
-Jól van. –mondtam de még mindig eltakartam a szememet. Majd Joon megfogta a kezemet és magához ölelt. Én csak értetlenkedve simultam hozzá. Majd megéreztem Joon jó illatát és átöleltem.
-Gyönyörű vagy Bommie! –mondta Joon majd szorosabban magához ölelt.
-Azért ennyire ne túlozz! –mondtam majd eltoltam magamtól.
-Nem túlzok! Ez az igazság nagyon szép vagy! –mondta Joon.
-Hát.... Köszönöm. –mondtam.
-Hova készülsz? –kérdezte.
-Sehova. –mondtam.
-Akkor én kihasználhatom ezt az alkalmat? –kérdezte.
-Attól függ. –mosolyogtam.
-Mitől? –kérdezte.
-Attól, hogy mit szeretnél velem csinálni. –mosolyogtam.
-Ja értem. –mondta.
-Nos akkor? –kérdeztem. Joon magához rántott és csókolni kezdte az ajkaimat. Majd abba hagyta.
-Eljössz velem randizni? –kérdezte.
-Tessék? –döbbentem le.
-Gondolhattam volna, hogy nem akarsz velem randizni. –mondta szomorúan majd elengedett és ment a szobájába. Én utána rohantam.
-Joon.... –mondtam majd megfogtam a kezét. Erre Joon megfordult én pedig neki vetettem magam. Csókolgatni kezdtem az ajkait majd lejjebb mentem és a kulcscsontját vettem célba. Joonnak szintén a válláig értem akár csak Mirnek.
-Bommie.... Ne! –mondta majd eltolt magától.
-Mi a baj van? Túl rosszul csinálom? –kérdeztem.
-Nem nagyon jó sőt... tökéletesen csinálod. –mondta majd adott egy puszit a számra.
-Akkor mi a baj van? –kérdeztem.
-Fel kell öltöznöm! –mondta.
-Jó akkor én lemegyek a konyhába. –mondtam majd elindultam az ajtó felé.
-Nem muszáj elég ha csak megfordulsz. –mondta.
-Az előbb még azt mondtad, hogy nem vagy szégyellős. –mondtam mosolyogva.
-Akkor maradj itt. –mondta majd felém közeledett.
-Ömm inkább megyek.... –mondtam miközben hátráltam.
-Naaaa maradj már. –kérlelt.
-Neeeem.... ömm szomjas vagyok. –találtam ki valamit.
-Én meg ki vagyok éhezve. –mondta majd megfogta a kezemet.
-Joon.... –mosolyogtam.
-Mi az? –kérdezte miközben magához rántott.
-Ne mert megint lerántom a törölköződet. –mondtam.
-Nem baj. –mondtam majd megcsókolt.
-Öm... Menjünk el valahova. –mondtam mosolyogva.
-Hova? –kérdezte miközben csókolta a nyakamat.
-Ahova akarod. Csak menjünk ki a házból. Már teljesen megőrülök a bezártságtól. –mosolyogtam.
-Jó menjünk. De ez akkor randi lesz. –mosolygott.
-Nem baj. –mosolyogtam.
-Akkor felöltözök. –mondta.
-Jó én meg lemegyek a konyhába leszek. –mondtam majd kimentem az ajtón.
-Bommie.... –szólt utánam Joon.
-Mi az? –kérdeztem.
-Gyere ide. –mondta majd kitartotta a kezét.
-Jó. –mondtam majd odamentem hozzá Joon magához húzott megcsókolt majd elengedett. Lementem és ittam egy pohár vizet majd felültem a konyha pultra. Joon hamar kész lett ami meglátszódott rajta mert a pólóját kifordítva vette fel. Szóltam neki majd előttem levetkezett. Én csak csodálkoztam, hogy milyen tökéletes pasi és én eddig észre sem vettem. Egyből eszembe jutott az a mondat amit az első napomon hallottam a suliban ’Ha ki meri használ azt a helyzetet, hogy Joon bébi csőszködik felette akkor komolyan mondom megtépem! Nem hagyom annyiban. Joon csak velem foglalkozhat.’. Megijedtem és egy kicsit még sem akartam Joonnal randizni. De nem utasíthatom már vissza szegényt. Nagyon beleélte magát ebbe a helyzetbe, hogy randizunk. De ez, hogy? A rajongók nem fognak minket észre venni? Tettem fel magamban a kérdéseket. De egyikre sem tudtam választ adni. Joon odajött hozzám miután megigazította magán a felsőt. A lábamat széttette és magához húzott. Majd közel hajolt mintha meg akarna csókolni pedig csak egy puszit adott az ajkamra. Én meg már egy csókot vártam. Miután Joon elhúzódott tőlem elhúztam a számat majd ő ezt észre vette és megcsókolt. Nagyon erős és érzelem teli volt.

2013. június 1., szombat

12.fejezet: ~Mir szemszöge~

-Semmi. –mondta Bommie majd az ajtó felé ment.
-Bommie várj! –mondtam majd utánam sietettem és megfogtam a kezét. –Kérlek várj!
-Mire? –kérdezte.
-100%-ra tudod, hogy szeret téged Joon? –kérdeztem.
-Nem. –mondta majd elhúzta a száját.
-Ha már barátok vagyunk.... –mondtam mosolyogva.
-Mi van? –értetlenkedett.
-Segítek neked kideríteni. Beszélek Joonnal rólad és megkérdezem, hogy mondja el őszintén, hogy szeret-e vagy sem. –mondtam.
-Megtennéd? –kérdezte.
-Igen. –mondtam.
-Mit kérsz cserébe? –kérdezte.
-Azt, hogy te legyél az az ember akiben megbízhatok és mindent elmondhatok neki. Te legyél az ha történik valami hozzád forduljak tanácsért. –mondtam.
-Jó. –mondta mosolyogva majd átölelt.
-De ez legyen a te részedről is így. Jó? –kérdeztem.
-Így lesz. –mondta.
-Nos én megyek Joonhoz te meg zuhanyozz le és vegyél fel valami jó kis ruhát. De ne ezt. Lehet, hogy nem is lesztek itthon. –mondtam.
-Miért hol lennénk? Meg milyen ruhát vegyek fel? –kérdezte.
-Lehet elmentek vacsizni vagy táncolni vagy akárhova sétálni. Mit tudom én. Gyere nézzünk valami ruhát. –mondtam majd megfogtam Bommie kezét és a gardrób felé húztam. Kinyitottam az ajtaját és keresgélni kezdtem. Olyan sok ruhája volt de a felét se láttam rajta még egyszer se.
-Na? –kérdezte.
-Olyan sok ruhád van de még a felét sem láttam rajtad egyszer se. Pedig tuti nagyon jól nézel ki benne. –mondtam mosolyogva.
-Kösz. –mondta. Keresgéltem keresgéltem majd végül megtaláltam a megfelelő ruhát. Visszafogott mégis olyan csínos és nagyon szexi lesz benne Bommie. Egy kék nyakba akasztós felső egy kicsit mély vágású a mellénél de nem annyira kihívó. Egy fekete farmer nadrág és egy kék magassarkú cipő. Szerintem ez nagyon jó lesz.
-Tessék. –adtam a kezébe a ruhákat.
-Nem túl kihívó a felső? –kérdezte.
-Bommie jó lesz az. –legyintettem. –Na menjél zuhanyozni én meg megyek Joonhoz.
-Okés megyek. –mondta. Majd ő elindult a fürdőszobája felé én meg az ajtó felé. Amikor lementem mindenki lent volt és beszélgettek. Csak én is Bommie hiányoztunk onnan vagyis már csak Bommie.
-Sziasztok! –mondtam.
-Szia Mir. –mondták egyszerre.
-Joon beszédem van veled. –mondtam komolyan.
-Jól van mondjad. –mondta Joon.
-Bommieról kell beszélnünk. –mondtam.
-Mi az? –kérdezte Joon aggódó arccal.
-Négy szem közt szeretném vagy te mindenki előtt akarod? –kérdeztem.
-Nekem mindegy legyen itt. –mondta.
-Hát jól van. –mondtam.
-Na mi van Bommieval? –kérdezte Joon.
-Szereted Bommie? –kérdeztem vissza.
-Mir hogy kérdezhetsz ilyet? -kérdezte Kimmie.
-Igen szeretem. –mondta Joon.
-Tessék? –kérdezte Kimmie.
-Csak tudni akarom az igazságot. –mondtam mosolyogva.
-Ez van szeretem Bommiet. El szeretném hívni randizni de híres vagyok a rajongók miatt nem hiszem, hogy menne. –mondta Joon.
-Szerintem menne. –mondta SeungHo.
-Próba szerencse. –mondta Thunder.
-De azt se tudom, hogy hova hívjam meg. –mondta Joon.
-Figyelj rám Joon! SeungHoék Kimmie anyukájánál lesznek ma este. Thunder Darahoz megy át. G.O szintén a szüleivel lesz és én is a szüleimmel leszek. Te meg elhívod táncolni vagy vacsizni Bommiet és tiétek az egész ház. –mondtam.
-Igen Mir igazad van! Amúgy is így lett volna csak most ez neked közbe jött egy randi Bommieval. Szóval így is úgy is ketten lettetek volna a házban. Használjátok ki ezt az alkalmat. –mondta Kimmie mosolyogva.
-Oké. Hol van Bommie? –kérdezte Joon.
-Zuhanyzik aztán felvesz egy jó kis ruhát. –mondtam.
-Mir gyere egy picit! –kiabált le Bommie.
-Hagyjad majd én megyek. –mondta Kimmie.
-Jó akkor gyere te is Kimmie de Mirnek muszáj feljönnie. –kiabálta Bommie.
-Jó megyünk. –mondtam. Majd Kimmievel elindultunk.
-Édesem addig készülődj. Lejöttem utána megyünk. –mondta Kimmie.
-Jó hát akkor én Thunderrel el is indultam majd beszélünk holnap. Sziasztok! –mondta G.O.
-Sziszatok! –kiabált le Bommie.
-Sziasztok! –mondtuk egyszerre a többiekkel. Majd bementünk Bommiehoz.
-Hűű de szép vagy Bommie! –mondta Kimmie. Én nem tudtam semmit se mondani.
-Mir jól vagy? –kérdezte Bommie.
-Ohh hát én tökéletesen vagyok! –mondtam.
-Mit szólsz hozzá? –kérdezte mosolyogva.
-Nagyon tetszik! Szép vagy. –mondtam.
-Beszéltél Joonnal? –kérdezte.
-Igen. –mondtam.
-Mit mondott? –kérdezte kíváncsian.
-Majd megtudod. De én most hazamegyek anyuékhoz. Majd még beszélünk. –mondtam majd odamentem Bommiehoz és nyomtam egy puszit az arcára.
-Na én is megyek mert SeungHoval anyuékhoz megyünk és már nagyon várnak. –mondta Kimmie majd kimentünk a szobából.

11.fejezet: Mir mit művelsz?

-Aha. Nagyon jól hangzik! –mondta.
-Tudom és milyen jó lesz majd érezni is. –mosolyogtam.
-Na akkor gyerünk! –mondta Joon majd vett egy nagy lendületet és átfordultunk. Én voltam alul ő pedig felül. Csókoltuk egymást majd Joon megfogta a kezemet és a meztelen mellkasára tette. Az én kezem pedig ide-oda vándorolt a testén majd felment a felsőjéhez. Megfogtam és amikor már vettem volna lefele a felsőjét Mir benyitott.
-Látom tök jól érted Bommie a matekot. –jegyezte meg Mir.
-Chh.... – néztem el majd Joont eltoltam magamtól. Ő értette a célzást és lemászott rólam.
-Mi van? –kérdezte Mir.
-Én most megyek Bommie. Majd legközelebb elmagyarázom a matekot. –mondta majd rám mosolygott és kiment. Mir pedig becsukta az ajtót.
-Semmi. –mondtam majd odamentem Mirhez. –Csak nem hiszem, hogy be kellene számolnom azzal kapcsolatban, hogy mit is csinálok. Nem gondolod? –kérdeztem. Ahogy kimondtam az utolsó mondatomat Mir magához rántott.
-De nekem el kell mondanod! –mondta Mir.
-Hogy tessék? Mir te mit művelsz? –értetlenkedtem.
-Szólnod kell nekem, hogy mit csinálsz és kivel! –parancsolta rám de még mindig nagyon szorosan ölelt magához. Mocorogni kezdtem az ölelésében.
-Mir engedj el! –mondta majd próbáltam volna eltolni de nem sikerült.
-Add fel! Te csak engem szeretsz! –mondta majd a kezemet elvette a mellkasától a nyakához tette majd közelebb húzott magához.
-Nem szeretlek! –hazudtam hisz nem tudtam teljesen kiábrándul belőle. A szívem legmélyén Mirt szeretem igazán.
-Hazudsz! Mondj egy jobb hazugságot. –mondta.
-A szívem legmélyén nagyon utállak! –mondtam.
-Tudtam, hogy még mindig szeretsz. –mondta majd adott egy puszit az arcomra.
-Szuper.... –mondtam halkan.
-Valamit nem tudtunk befejezni az első beszélgetésünkkor. –mondta huncut mosollyal.
-Mikor? –kérdeztem.
-Itt a szobában. Amikor Joon megzavart, hogy Kimmie hívott minket, mert kész volt a vacsi. –magyarázta Mir majd egyre gyengébben ölelt. Végül elengedett. Én egyből elmentem tőle. Az ablakhoz mentem és hátat fordítottam neki.
-Ja amikor sírtam. –mondtam miközben a tájat néztem.
-Pontosan. –mondta Mir majd odajött hozzám.
-Mit akarsz most ezzel? –kérdeztem.
-Szerintem te is tudod. –mondta majd a hajamat a jobb vállamra tette át és apró csókokkal halmozta el a nyakamat.
-Nem értelek! –mondtam. Mir maga felé fordított és magához húzott.
-Mind a ketten szeretjük egymást. –mondta.
-Mi te szeretsz? –kérdeztem majd eltoltam magamtól.
-Igen. –mondta de nem nézett a szemembe. Mir magához húzott majd adott egy puszit a számra. Átöleltem a nyakát, Mir mélyen a szemembe nézett és megcsókolt. Viszonoztam a csókot. Hosszú ideig öleltük és csókoltuk egymást.
-Most csak érd be ennyivel! –mosolyogtam majd eltoltam magamtól Mirt. –Megnézem, hogy milyen vagy a pár kapcsolatban és úgy eldöntöm, hogy érdemes-e veled szeretkeznem.
-Nem lehet most? –kérdezte.
-Nem! –mondtam majd elmentem mellette.
-Szereted Joont? –szegezte nekem a kérdést Mir.
-Mi? –fordultam vissza.
-Szerelmes vagy Joonba? –kérdezte.
-Ha igen akkor mi van? –kérdeztem vissza.
-A kérdésemre válaszolj! –mondta.
-Igen szeretem Joont. Téged is szeretlek a szívem mélyén. De úgy érzem, hogy veled nem lesz semmi. Nagyon megbántottál a balesetem előtt és ez mély nyomott hagyott bennem. –mondtam.
-Jó már kifogásokat találni. –mondta szomorúan.
-Ez nem kifogás Mir. Szeretlek titeket, de úgy érzem, hogy Joont jobban szeretem. Sajnálom! –mondtam majd odamentem Mirhez át akartam ölelni de nem engedte.
-Kérlek ne! –mondta.
-Mir.... –mondtam.
-Mi az? –kérdezte.

10.fejezet: Joon


-Miért? –kérdezte.
-Mert gondolom nem a kórházban szeretnél magadévá tenni. –mosolyogtam.
-Ki mondta, hogy a magamévá akarlak tenni. –mondta.
-Nem úgy látszik, mintha ez ügyben tiltakoznál. –mondtam.
-Na akkor siessünk haza mert már nem bírok magammal. –mondta Joon.
-Hahaha.... Bírj magaddal muszáj lesz. –mondtam. Majd Joon letett a földre adott egy csókot és megigazítottuk a ruhánkat. Végül elindultunk. Egész úton nevettem. Joonnal olyan sok mindent meg tudtam beszélni. Nagyon jó barátom volt és reménykedem benne, hogy a pasimként is megállja a helyét. Majd hazaértünk. Joon ledobta a táskámat majd nekem esett és csókokkal halmozta el a kulcscsontomat és a nyakamat. A kezét az arcomra tette majd az végig csúszott a kezemen és összekulcsoltuk ujjainkat.
-Ti mit csináltok? –kérdezte SeungHo és Kimmie egyszerre.
-Upsz.... –mondtam.
-Csókolózunk, mint látjátok. –mondta Joon.
-De ezzel egy kicsit várhatnátok. Bommie még csak most jött ki a kórházból. –mondta SeungHo.
-Nem baj. –mondtam.
-Így sokkal jobban gyógyul. –mondta Joon.
-De nem előttünk kellene. –mondta Mir.
-Jó akkor felmegyünk a szobába. –mondta Joon.
-Nagyon ott se kellene még. De mindegy ti tudjátok. –mondta Kimmie.
-Mindegy. –mondtam. –Én felmegyek a szobámba. Kellek valakinek ott leszek. –mondtam majd felvettem a táskámat és elindultam a lépcső felé.
-Nekem kellesz. –mondta Joon mosolyogva.
-Jaj te, inkább gyere és segíts tanulni. Nem is értem a matekot. –mondtam.
-Biológiát jobban tudnám magyarázni. –mondta Joon.
-Főleg, hogy nincs is biosz óránk. –mosolyogtam.
-Na jól van megyek és megcsináljuk a matek házit. –mondta Joon.
-Aztán nem rosszalkodni. –nevetett Kimmie.
-Amint mi csinálunk az csak csupa jó. –mondta Joon.
-Nem vagy normális. Na gyere. –mondtam. Majd felmentünk Joonnal a szobába. Lefeküdtem az ágyra. Joon ledobta az ágy mellé a táskámat, becsukta az ajtót majd lefeküdt mellém. Nem mutattam semmi életkedvet a tanulás iránt. Felültem majd rámásztam Joonra. Ő megfogta a derekamat.
-Ez most, hogy lesz? –kérdezte Joon.
-Micsoda? –kérdeztem.
-Hát, hogy be van gipszelve a kezed. Hogy tudnál így velem szeretkezni? –kérdezte.
-Ja hát könnyen. –mosolyogtam.
-Még is hogy? –kérdezte.
-Hát úgy, hogy én ezt a felsődet kigombolom, leveszem rólad majd végigcsókolom a testedet. Majd tovább és tovább. –mondtam közben ugyan azt csináltam.