-Öltözzünk fel! –mondtam. Mirrel elkezdtünk öltözni. Én odamentem a gardróbomhoz. Kinyitottam az ajtaját majd bementem és kiválasztottam valami ruhát. Egy fehér, zöld pici virágos, pántos laza ruhát vettem ki. Felvettem egy fehér melltartót és egy fehér francia bugyit majd a ruhát. Kimentem a konyhába majd kinyitottam a hűtőt.
-Ülj le a fenekedre! Most én csinálok neked reggelit vagyis ebédet! –mondta. Én engedelmesen leültem a nappaliba a kanapéra. Bekapcsoltam a tévét és nézni kezdtem. Pont egy terhességről szóló műsor ment. Nagyon figyelmesen hallgattam. Majd vége lett és Mir kész lett a kajcsival. Leültem majd enni kezdtünk.
-Figyelj Mir! Kajálás után elmegyek egy nőgyógyászhoz. –mondtam.
-Minek? –kérdezte.
-Meg akarom tudni, hogy terhes vagyok vagy sem. –mondtam.
-De kicsim várj még 1 hetet. Este szeretkeztünk. Mint az előbb volt a tévében legalább 1 hét kell a teljes megtermékenyítéshez. Várj még! –mondta.
-Jó várok. Majd az esküvő után elmegyek az orvoshoz. –mondtam.
-Jól van Bommie. –mondta majd megcsókolt. Megebédeltünk majd elmosogattam. Mir megágyalt a szobában majd kijött a nappaliba és leült a kanapéra. Elkezdett tévét nézni. Kész lettem a mosogatással majd lefeküdtem a kanapéra. A fejemet Mir ölébe tettem. Ő simogatta az arcomat majd megfogta a kezemet.
-Szeretlek Mir! –mondtam
-Szeretlek Bommie! –mondta. Olyan gyorsan telt az idő, hogy egyszer csak azt vettük észre, hogy valaki csengetett. Kinyitottam az ajtót majd ruhát nyomtak a kezembe. Odaadtam Mirnek ő felöltözött és hát komolyan mondom huh..... nagyon elkezdte bizgerelni a fantáziámat. Mir elment és magamra maradtam. Hajnali 4ig tévéztem. Aztán lefeküdtem aludni. Fél 6kor erős hányingerre keltem. Gyorsan rohantam a mosdóba. Azután alig tudtam visszaaludni. Elkezdtem főzni a megszokott reggeli kávémat. Amikor kész lett bögrébe töltöttem és leültem a kanapéra. Mir még nem volt otthon. Egy kicsit már elkezdtem aggódni hol is lehet. Végül 5 percen belül hazaért.
2013. augusztus 15., csütörtök
43. fejezet: Rosszul vagyok!
-Tudom mit akarsz Mir de.... –kezdtem majd hirtelen rám jött a hányinger. –Mir ki kell mennem a mosdóba. Kérlek engedj! Ez nem kifogás! Rosszul vagyok.
-Jó menj. Én addig visszafekszem egy picit. –mondta majd elengedett. Én gyorsan rohantam a mosdóba. Nagyon rosszul voltam. Miután hánytam. Kiöblítettem a számat. Jó mentolos illatú lett. Amikor kimentem az ajtónak támaszkodtam. Mir az ágyban feküdt. Mellé feküdtem majd ránéztem.
-Mir. Szeretlek! –mondtam.
-Szeretlek! Minden rendben van? –kérdezte.
-Fogjuk rá. –mondtam.
-Na látod nem kellett volna annyit innod. –mondta.
-Mir ez tuti, hogy nem attól van. Amúgy meg alig ittam. –mondtam.
-Akkor....? –kérdezte.
-Fogalmam sincs. Nem vagyok én orvos. Amúgy volt SeungHo. Azt mondta este 10re legyél kész mert elvisznek valahova. –mondtam.
-Biztosan a legény búcsúról beszélt. –mondta.
-Biztos ez férfi dolog én ehhez nem értek. –mondtam. –Fel kellene öltözni.
-Úgy szeretnék egy kicsi Bommiet. –mondta majd megcsókolt.
-Én meg egy kicsi Mirt. –mondtam.
-Na és ha ikrek lesznek? –kérdezte.
-Hát akkor egy fiút és lányt akarok. –mondtam. –De inkább csak 1 gyereket szeretnék egy fiút aki majd tovább viszi a nevedet.
-Igazából én is csak 1 gyereket akarok. –mosolygott.
-Jó menj. Én addig visszafekszem egy picit. –mondta majd elengedett. Én gyorsan rohantam a mosdóba. Nagyon rosszul voltam. Miután hánytam. Kiöblítettem a számat. Jó mentolos illatú lett. Amikor kimentem az ajtónak támaszkodtam. Mir az ágyban feküdt. Mellé feküdtem majd ránéztem.
-Mir. Szeretlek! –mondtam.
-Szeretlek! Minden rendben van? –kérdezte.
-Fogjuk rá. –mondtam.
-Na látod nem kellett volna annyit innod. –mondta.
-Mir ez tuti, hogy nem attól van. Amúgy meg alig ittam. –mondtam.
-Akkor....? –kérdezte.
-Fogalmam sincs. Nem vagyok én orvos. Amúgy volt SeungHo. Azt mondta este 10re legyél kész mert elvisznek valahova. –mondtam.
-Biztosan a legény búcsúról beszélt. –mondta.
-Biztos ez férfi dolog én ehhez nem értek. –mondtam. –Fel kellene öltözni.
-Úgy szeretnék egy kicsi Bommiet. –mondta majd megcsókolt.
-Én meg egy kicsi Mirt. –mondtam.
-Na és ha ikrek lesznek? –kérdezte.
-Hát akkor egy fiút és lányt akarok. –mondtam. –De inkább csak 1 gyereket szeretnék egy fiút aki majd tovább viszi a nevedet.
-Igazából én is csak 1 gyereket akarok. –mosolygott.
42. fejezet: Na ne....
-Mir! Keljél! –mondta SeungHo majd lögdösni kezdte Mir lábát.
-Hagyad már! 4 órája aludtunk el. –mondtam.
-Mit csináltatok ti hajnali 5ig? –kérdezte.
-Alapból 4kor értem haza. Utána pedig megpróbálkoztunk egy kis babával. Az pedig kérdéses, hogy sikerült. –mondtam majd visszafeküdtem az ágyba.
-Ja jó. Akkor mondd meg neki légy szíves, hogy este 10re legyen kész mert jövünk a srácokkal és elvisszük! Elraboljuk a kis vőlegényedet. –mondta SeungHo mosolyogva majd a mondandója végén rám kacsintott.
-Jó majd megmondom neki. –mondtam. –Kikísérjelek?
-Nem kell. Kitalálok. –mondta. Amint elment SeungHo egyből el is aludtam. Úgy dél körül arra ébredtem meg, hogy Mir kómásan belerúgott az ágyba.
-Na ne.... Mir mi a fenét csinálsz? –kérdeztem kómásan.
-Csak belerúgtam az ágyba. Nem nagy dolog aludj nyugodtan tovább. –mondta. Felültem és akkor láttam, hogy Miren nincsen semmi ruha. Nevetni kezdtem. –Mi az? Jól vagyok. –mondta. Én kikeltem az ágyból megfogtam a lepedőt majd odamentem Mirhez átöleltem és belecsavartam kettőnket a lepedőbe.
-Nem hiszem el neked jól vagy. Nagyon megütötted magad? –kérdeztem.
-Már sokkal jobb, hogy itt vagy mellettem. –vigyorgott.
-Hülye.... Mindjárt itt hagylak meztelenül. –nevettem.
-Jajjj te.... Olyan gyönyörű vagy. –mondta.
-Hagyad már! 4 órája aludtunk el. –mondtam.
-Mit csináltatok ti hajnali 5ig? –kérdezte.
-Alapból 4kor értem haza. Utána pedig megpróbálkoztunk egy kis babával. Az pedig kérdéses, hogy sikerült. –mondtam majd visszafeküdtem az ágyba.
-Ja jó. Akkor mondd meg neki légy szíves, hogy este 10re legyen kész mert jövünk a srácokkal és elvisszük! Elraboljuk a kis vőlegényedet. –mondta SeungHo mosolyogva majd a mondandója végén rám kacsintott.
-Jó majd megmondom neki. –mondtam. –Kikísérjelek?
-Nem kell. Kitalálok. –mondta. Amint elment SeungHo egyből el is aludtam. Úgy dél körül arra ébredtem meg, hogy Mir kómásan belerúgott az ágyba.
-Na ne.... Mir mi a fenét csinálsz? –kérdeztem kómásan.
-Csak belerúgtam az ágyba. Nem nagy dolog aludj nyugodtan tovább. –mondta. Felültem és akkor láttam, hogy Miren nincsen semmi ruha. Nevetni kezdtem. –Mi az? Jól vagyok. –mondta. Én kikeltem az ágyból megfogtam a lepedőt majd odamentem Mirhez átöleltem és belecsavartam kettőnket a lepedőbe.
-Nem hiszem el neked jól vagy. Nagyon megütötted magad? –kérdeztem.
-Már sokkal jobb, hogy itt vagy mellettem. –vigyorgott.
-Hülye.... Mindjárt itt hagylak meztelenül. –nevettem.
-Jajjj te.... Olyan gyönyörű vagy. –mondta.
41. fejezet: Ezt most muszáj!
Bementem a házba és láttam, hogy a nappaliban ül Mir és a tévét nézi. Odamentem hozzá majd vele szemben megálltam. Rámásztam majd a nyakát kezdtem csókolni. Egyáltalán nem azért csináltam ezt mert részeg voltam. Tudtam mit csinálok. Most nagyon nagy szükségem volt a kis vőlegényem közelségére.
-Bommie te részeg vagy! –mondta.
-Nem. Nem vagyok részeg. Az egy dolog, hogy alkohol szagom van. De tudom mit csinálok. És most nagyon kívánlak! Kérlek gyere be a szobába. –mondtam.
-De Bommie.... –kezdtem majd megcsókoltam. Miközben csókoltam levettem a cipőmet. Éreztem, hogy Mir is vevő most rá pedig reggel is szexetünk de kitérdekel.
-Mit akarsz mondani? –kérdeztem.
-Csak azt, hogy nincsen óvszerem. Reggel használtuk el az utolsót és elfelejtettem elmenni a boltba. –mondta.
-Nem baj. Úgy is 1 hét múlva házasok leszünk. Vagy te még nem? –kérdeztem.
-Gyerek? Lakás lesz a feje felett, szerető családja meg lesz neki, étel, ital, játék, baba cuccok meg lesznek neki és még egy gyönyörű anyukája is lesz. Mindene meg lesz. –mondta.
-Meg egy ellenállhatlan apukája. Akivel most egy olyat fogok szexelni, hogy ilyen még soha nem volt. –mondtam majd megcsókoltam. Mir megfogta a combomat majd egy kicsit felemelt felállt letette a lábamat a földre majd besétáltunk a szobába. Útközben levettük egymás felsőjét. Már készültem a nadrágját levenni amikor megéreztem egyre keményebben dudorodó férfiasságát. Erre én jobban beindultam. Benyúltam a boxerébe majd simogatni kezdtem büszkeségét. Mir egyre többször és többször nyögött fel. Megfordultunk levette a nadrágomat majd a bugyimat lehúzta rólam kikapcsolta a melltartómat aztán levette magáról a boxerét. Visszatért hozzám végigcsókolta a testemet. Belém hatolt majd gyengéden harapdálni kezdte a nyakamat és az ajakamat. Én átkaroltam a nyakát majd megcsókoltam egyre szenvedélyesebben és szenvedélyesebben. Halkan csókunkba nyögtem. Mir ezen elmosolyodott én pedig beletúrtam a hajába. Újra megcsókoltam majd ajkába haraptam. Egy kicsit lejjebb haladtam és apró csókokkal halmoztam el a nyakát. Erre Mir erősebben kezdett nyomni. Megfordultunk én kerültem felülre a kis vőlegényem pedig alulra. Simogatni kezdtem a mellkasát és közben Mir is nyomott és én is. Most minden olyan gyorsan történt. Mir nyögött egy nagyot így jelezte nekem, hogy már nem sok kell neki. Én már totál nem bírtam magammal. Mir a kezét végig húzta a testemen majd a melleimet kezdte fogdosni, masszírozni. Én egyre többször és egyre hangosabban kezdtem nyögni. Végül elért a gyönyör. Utánam nem sokkal Mirt is. Ráfeküdtem a fejemet a mellkasán pihentettem. Párszor apró puszit nyomtam mellkasára vagy kulcscsontjára. Izmos felkarját simogatni kezdtem. Mir kivette belőlem férfiasságát majd betakart minket a takaróval. Visszafeküdt mellém én hozzábújtam a fejemet a mellkasára tettem. Mir simogatni kezdte a hajamat és a hátamat majd elaludtunk. Reggel arra keltem fel, hogy csengetnek. Kimásztam az ágyamból becsavartam magam egy lepedőbe majd kinyitottam az ajtót. SeungHo volt az. Belépett majd bement a szobába. Én még reagálni sem tudtam.
-Bommie te részeg vagy! –mondta.
-Nem. Nem vagyok részeg. Az egy dolog, hogy alkohol szagom van. De tudom mit csinálok. És most nagyon kívánlak! Kérlek gyere be a szobába. –mondtam.
-De Bommie.... –kezdtem majd megcsókoltam. Miközben csókoltam levettem a cipőmet. Éreztem, hogy Mir is vevő most rá pedig reggel is szexetünk de kitérdekel.
-Mit akarsz mondani? –kérdeztem.
-Csak azt, hogy nincsen óvszerem. Reggel használtuk el az utolsót és elfelejtettem elmenni a boltba. –mondta.
-Nem baj. Úgy is 1 hét múlva házasok leszünk. Vagy te még nem? –kérdeztem.
-Gyerek? Lakás lesz a feje felett, szerető családja meg lesz neki, étel, ital, játék, baba cuccok meg lesznek neki és még egy gyönyörű anyukája is lesz. Mindene meg lesz. –mondta.
-Meg egy ellenállhatlan apukája. Akivel most egy olyat fogok szexelni, hogy ilyen még soha nem volt. –mondtam majd megcsókoltam. Mir megfogta a combomat majd egy kicsit felemelt felállt letette a lábamat a földre majd besétáltunk a szobába. Útközben levettük egymás felsőjét. Már készültem a nadrágját levenni amikor megéreztem egyre keményebben dudorodó férfiasságát. Erre én jobban beindultam. Benyúltam a boxerébe majd simogatni kezdtem büszkeségét. Mir egyre többször és többször nyögött fel. Megfordultunk levette a nadrágomat majd a bugyimat lehúzta rólam kikapcsolta a melltartómat aztán levette magáról a boxerét. Visszatért hozzám végigcsókolta a testemet. Belém hatolt majd gyengéden harapdálni kezdte a nyakamat és az ajakamat. Én átkaroltam a nyakát majd megcsókoltam egyre szenvedélyesebben és szenvedélyesebben. Halkan csókunkba nyögtem. Mir ezen elmosolyodott én pedig beletúrtam a hajába. Újra megcsókoltam majd ajkába haraptam. Egy kicsit lejjebb haladtam és apró csókokkal halmoztam el a nyakát. Erre Mir erősebben kezdett nyomni. Megfordultunk én kerültem felülre a kis vőlegényem pedig alulra. Simogatni kezdtem a mellkasát és közben Mir is nyomott és én is. Most minden olyan gyorsan történt. Mir nyögött egy nagyot így jelezte nekem, hogy már nem sok kell neki. Én már totál nem bírtam magammal. Mir a kezét végig húzta a testemen majd a melleimet kezdte fogdosni, masszírozni. Én egyre többször és egyre hangosabban kezdtem nyögni. Végül elért a gyönyör. Utánam nem sokkal Mirt is. Ráfeküdtem a fejemet a mellkasán pihentettem. Párszor apró puszit nyomtam mellkasára vagy kulcscsontjára. Izmos felkarját simogatni kezdtem. Mir kivette belőlem férfiasságát majd betakart minket a takaróval. Visszafeküdt mellém én hozzábújtam a fejemet a mellkasára tettem. Mir simogatni kezdte a hajamat és a hátamat majd elaludtunk. Reggel arra keltem fel, hogy csengetnek. Kimásztam az ágyamból becsavartam magam egy lepedőbe majd kinyitottam az ajtót. SeungHo volt az. Belépett majd bement a szobába. Én még reagálni sem tudtam.
2013. július 25., csütörtök
40. fejezet: Lánybúcsú
-Jó estét hölgyeim! Mit hozhatok? –kérdezte a pincér srác.
-Sok-sok vodkát és pezsgőt. –mondta Kimmie.
-Még valamit? –kérdezte.
-Köszönjük nem! –mondtam.
-Úgy gratulálok! –mondta mosolyogva Minie.
-Köszi. –mondtam szintén mosolyogva. Majd hozta is a pincér az italokat.
-Parancsoljanak. –mondta majd letette mindenkinek az italokat.
-Igyunk a menyasszonyra! –mondta Kimmie. Majd mindenki megitta az előtte lévő alkoholt. Miután megittuk italainkat elmentünk táncolni. Valaki mögém jött. Megfogta a kezemet és elvitt egy csendes kis helyre.
-Ő már foglalt! –jelent meg Kimmie. Megfogta a kezemet és visszavitt táncolni. A buli nagyon jó volt.
-Nagyon szépen köszönöm ezt a bulit. –mondtam Kimminek.
-Várj még nincs vége! Van egy meglepetésem és az után van vége. –mosolygott. Leültünk a helyünkre majd minden elsötétedett. A reflektor a színpadra világított nem volt sehol sem a táncos. A zene már nagyban ment amikor valaki a végighúzta a testemen a kezét. Én hátra fordultam majd észre vettem, hogy az idegen el kezd vetkőzni. Ez sztriptíz táncos. Elvigyorodtam és ezt nem lehetett egy ideig letörölni az arcomról. Felvitt a színpadra majd leültetett egy székre. Ekkor vette észre, hogy Joon a táncos. Én ledöbbentem de még mindig vigyorogtam. Rohadtul simult hozzám meg úristen. Egy ilyet nehéz visszautasítani de Mir miatt muszáj voltam. Aztán vége lett a zenének. Joon a fülembe súgta, hogy „Gratulálok!”. Aztán leszállt rólam én felálltam a székről és meghajoltunk majd lementem. Megittunk még egy pohár pezsgőt és vodkát. Aztán kimentünk beszálltunk a limuzinba itt is ittunk egy kicsi pezsgőt. Először engem vittek haza aztán a többi csajt. Én kiszálltam a limuzinból és még elég stabilan álltam a lábamon.
39. fejezet: A nagy ötlet
-Igaz már a menyasszonyom vagy de a szüleimet és a nővéremet nem is ismered. Mi lenne ha megebédelnénk és utána elmennénk hozzájuk? Bemutatnálak téged. –mosolygott.
-Nekem mindegy. Viszont te se ismered az én szüleimet. –mondtam.
-Akkor majd utána te is bemutatsz nekik. –mondta.
-Ömm.... Nem! –mondtam.
-Miért? –kérdezte értetlenül.
-Azért mert az én szüleim nagyon messze laknak Dél-Koreától. Ők Európában élnek. –mondtam.
-Jaaaa.... Akkor majd megoldjuk valahogy. Mi lenne ha 1 hétre elmennénk hozzájuk? –kérdezte mosolyogva.
-Nekem jó. De mikor 1 hét? –kérdeztem.
-Holnap után indulhatnánk nem? –kérdezte.
-Nekem mindegy. Csak előtte haza telefonálok majd anyuéknak. –mondtam. –Ja és vennél elő tányért?
![]() |
| A cipőm |
![]() |
| Ruhám! |
-Azt hittem, hogy nem is akarsz lejönni. –mondta de még mindig nem állt fel a kanapéról.
-A szépséghez idő kell édesem. –mondtam majd mögé mentem és átkaroltam a nyakát hátulról.
-Alapból szép vagy. De tudsz szebb is lenni? –kérdezte majd megfordult. –Hűűűű.... Te gyönyörű vagy kicsim.
-Jajjj Mir inkább induljunk. –mondtam.
-Jó illatod van. –mondta majd magához húzott és puszilgatni kezdete a nyakamat.
-Mi tényleg el akarunk menni itthonról? –kérdeztem majd megfordultam és megcsókoltam Mirt.
-Nem hiszem. –mondta majd felhúzta a ruhámat.
-De mennünk kell. Mert anyudék még nem is ismernek és már a menyasszonyod vagyok. Meg nekem este lánybúcsúm lesz. –mondtam mosolyogva. Majd elindultunk. Egész úton Mir fogta a kezem, ölelgetett és csókolgatott. Majd odaértünk. Bemutatkoztam a szüleinek és a nővérének. Amikor megtudták, hogy 3 évvel vagyok idősebb Mirnél egy kicsit furcsán néztek rám. De amikor elmentünk Mir beszélt a szüleivel, hogy akár elfogadnak engem akár nem akkor is a felesége leszek 1 hét múlva. Úristen már csak 1 hét. A jövő hetet anyáéknál töltjük hamar el fog telni. Haza jövünk és már másnap az esküvő. Majd miután Mir beszélt a szüleivel elindultunk haza.
38. fejezet: Miért sírsz?
Eszembe jutott minden ami eddig velem történt az életemben. Elkezdtem könnyezni és hirtelen felültem. Mir csak feküdt de meglepődve nézett rám. Mir simogatni kezdte a hátamat. Majd visszahúzott az ágyba és magához ölelt. Letörölte a könnyeimet a kezével és hosszasan nézett.
- Miért sírsz? Nem akartad? –kérdezte. Mir hangja törte meg a már vagy másfél órája tartó csendet. A hangja lágy volt és férfias.
-De akartam. Nagyon jó volt. Csak eszembe jutott, hogy mennyi fájdalmat okoztam neked. De te ennek ellenére is szeretsz, megkérted a kezem és nem soká összeházasodunk. –mondtam.
-De az nem számít régen volt. Már elfelejtettem. Az a lényeg, hogy itt vagy velem. Én szeretlek. Régen is szerettelek de most már még jobban. Érted? –kérdezte már-már mosolyogva.
-Igen értem. Én is szeretlek.... –mondtam. Mir rám mosolygott majd megcsókolt. A csók hosszú volt és érzelemmel teli.
-Nem akarlak elveszíteni most már soha többet. –szavai váratlanul értek, a szívem még gyorsabban vert, mint előtte. Akarva-akaratlanul mosolyodtam el. A boldogságomat nem tudtam leplezni. Mir magához szorított, úgy mesélte el, hogy már nagyon régóta várt arra az alkalomra, újra találkozzunk és, hogy megkérhesse a kezemet. Amikor befejezte felemeltem a fejemet és a száját néztem azután megcsókoltam. Még pár percig ölelgetett és puszilgatott utána Mir felkelt és elkezdett öltözni. Én is felkeltem és öltözni kezdtem.
- Miért sírsz? Nem akartad? –kérdezte. Mir hangja törte meg a már vagy másfél órája tartó csendet. A hangja lágy volt és férfias.
-De akartam. Nagyon jó volt. Csak eszembe jutott, hogy mennyi fájdalmat okoztam neked. De te ennek ellenére is szeretsz, megkérted a kezem és nem soká összeházasodunk. –mondtam.
-De az nem számít régen volt. Már elfelejtettem. Az a lényeg, hogy itt vagy velem. Én szeretlek. Régen is szerettelek de most már még jobban. Érted? –kérdezte már-már mosolyogva.
-Igen értem. Én is szeretlek.... –mondtam. Mir rám mosolygott majd megcsókolt. A csók hosszú volt és érzelemmel teli.
-Nem akarlak elveszíteni most már soha többet. –szavai váratlanul értek, a szívem még gyorsabban vert, mint előtte. Akarva-akaratlanul mosolyodtam el. A boldogságomat nem tudtam leplezni. Mir magához szorított, úgy mesélte el, hogy már nagyon régóta várt arra az alkalomra, újra találkozzunk és, hogy megkérhesse a kezemet. Amikor befejezte felemeltem a fejemet és a száját néztem azután megcsókoltam. Még pár percig ölelgetett és puszilgatott utána Mir felkelt és elkezdett öltözni. Én is felkeltem és öltözni kezdtem.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)












