39. fejezet: A nagy ötlet

Miután felöltöztünk újra kimentünk a konyhába. Elkezdtem csinálni valami reggelit vagyis már ebédet mert dél körül járt. Mir csak ott állt mellettem vagy mögöttem ölelgetett, puszilgatott néha-néha segített viszont egy folytában beszélt. Majd egyszer csak előrukkolt egy ötlettel.
-Igaz már a menyasszonyom vagy de a szüleimet és a nővéremet nem is ismered. Mi lenne ha megebédelnénk és utána elmennénk hozzájuk? Bemutatnálak téged. –mosolygott.
-Nekem mindegy. Viszont te se ismered az én szüleimet. –mondtam.
-Akkor majd utána te is bemutatsz nekik. –mondta.
-Ömm.... Nem! –mondtam.
-Miért? –kérdezte értetlenül.
-Azért mert az én szüleim nagyon messze laknak Dél-Koreától. Ők Európában élnek. –mondtam.
-Jaaaa.... Akkor majd megoldjuk valahogy. Mi lenne ha 1 hétre elmennénk hozzájuk? –kérdezte mosolyogva.
-Nekem jó. De mikor 1 hét? –kérdeztem.
-Holnap után indulhatnánk nem? –kérdezte.
-Nekem mindegy. Csak előtte haza telefonálok majd anyuéknak. –mondtam. –Ja és vennél elő tányért?

A cipőm

-Persze. –mondta majd elment megteríteni. Megkajáltunk majd átöltöztünk. Mivel nagyon jó és szép idő volt laza ruhát vettünk fel mindketten. Mir egy térdnadrágot, egy izompólót és egy magas szárú cipőt vett fel. Én egy farmer, platformos, pántos magassarkú cipőt, és egy szintén farmer nagyon laza ruhát vettem fel.

Ruhám!

-Mindjárt kész vagyok csak sminkelek egy kicsit és mehetünk. –mondtam miközben a fülbe valómat tettem bele a fülembe. Bementem a fürdőszobába. Nem nagyon sminkeltem ki magam csak szempillaspirál és kész. A kedvenc francia parfümömből (amit szintén Mirtől kaptam) fújtam párat magamra majd lementem a lépcsőn. Mir a kanapén ült és várt.
-Azt hittem, hogy nem is akarsz lejönni. –mondta de még mindig nem állt fel a kanapéról.
-A szépséghez idő kell édesem. –mondtam majd mögé mentem és átkaroltam a nyakát hátulról.
-Alapból szép vagy. De tudsz szebb is lenni? –kérdezte majd megfordult. –Hűűűű.... Te gyönyörű vagy kicsim.
-Jajjj Mir inkább induljunk. –mondtam.
-Jó illatod van. –mondta majd magához húzott és puszilgatni kezdete a nyakamat.
-Mi tényleg el akarunk menni itthonról? –kérdeztem majd megfordultam és megcsókoltam Mirt.
-Nem hiszem. –mondta majd felhúzta a ruhámat.
-De mennünk kell. Mert anyudék még nem is ismernek és már a menyasszonyod vagyok. Meg nekem este lánybúcsúm lesz. –mondtam mosolyogva. Majd elindultunk. Egész úton Mir fogta a kezem, ölelgetett és csókolgatott. Majd odaértünk. Bemutatkoztam a szüleinek és a nővérének. Amikor megtudták, hogy 3 évvel vagyok idősebb Mirnél egy kicsit furcsán néztek rám. De amikor elmentünk Mir beszélt a szüleivel, hogy akár elfogadnak engem akár nem akkor is a felesége leszek 1 hét múlva. Úristen már csak 1 hét. A jövő hetet anyáéknál töltjük hamar el fog telni. Haza jövünk és már másnap az esküvő. Majd miután Mir beszélt a szüleivel elindultunk haza.