 |
| Vajon ez a ruha az igazi? |
-Majd Joonnal. –mosolyogtam.
-Mikor? –kérdezte.
-Szerintem ma. Persze ha nem kell próbálnotok. –mondtam. Majd elindultunk haza. Felhívtam Joont ő beleegyezett, hogy eljön velem valami ruhát nézni. Majd felhívtam Kimmiet de ő a gyerekkel el van foglalva így ő nem jön. Majd Joon eljött hozzánk és elindultunk. Mir az otthon maradt. Majd odaértünk az egyik üzletbe. Már itt megláttam az igazi ruhát.
-Milyet szeretnél? –kérdezte.
-Ezt szeretném. Ez nagyon gyönyörű. Már beleszerettem. –mondtam.
-Jó napot. Az úrnak ki kell menni. Nem láthatja a feleségét az esküvő ruhában. –mondta az eladó.
-Hogy tessék? Nem ő a vőlegény. –mosolyogtam.
-Ja elnézést. Ki a vőlegény? Ki a szerencsés? –kérdezte.
-Bang Chulyong vagyis Mir. –mosolyogtam.
-Gratulálok! –mondta.
-Köszönöm! De ezt a ruhát szeretném felpróbálni. –mondtam.
-Nyugodtan. –mondta majd felpróbáltam.
-Ez az igazi. –mondtam. Már annyira boldog vagyok az esküvőm 2 hét múlva lesz. Már minden kész van csak Mirnek kell az öltönyét megvenni. De ahogy az esküvő szervezőnk mondta az a 2 hét is hamar elfog telni. Végül Mir is megvette a ruháját. 2 ruhát kellett mind a kettőnknek venni. Délelőttre meg estére. Már most elfáradtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése