51. fejezet: Nekem ez egy boldog élet

Amikor haza mentünk Mir ledőlt a kanapéra. Én pedig a kanapé mellé térdeltem.
-Mir.... Ha haza bírtál sétálni akkor ne, hogy már a szobába ne bírj sétálni. –mosolyogtam.
-De fáradt vagyok. –makacskodott.
-Édesem gyere. Add a kezed! –mondtam. Megfogtam a kezét majd bementünk a szobába. Lefeküdtünk az ágyba majd Mir magához ölelt és el is aludtunk. Nem törődtünk, hogy nem pizsamába voltunk lényeg, hogy együtt vagyunk, egymás mellett és szeretjük egymást. Ezek után a napok és a hónapok egyre gyorsabban teltek. A pocakom egyre nagyobb és nagyobb lett. Mirrel úgy döntöttünk, hogy majd a szülésnél akarjuk megtudni a baba nemét. Ha fiú úgy is Mir nevét kapja ha lány akkor vagy az enyémet vagy az anyáét vagy egy tetszőleges lány nevet. Aztán eljött a szülés napja. Eleinte nem volt semmilyen fájdalmam. Mir próbáról jött el. Utána már éreztem a fájásokat. De más fél órás szenvedés után egy egészséges, csodálatos kisfiút hoztam világra. Mirrel nagyon boldogok lettünk. Eddig is azok voltunk de ezek után még jobban. Aztán teltek múltak az évek. A gyerek már oviba ment aztán iskolába és így tovább. Egy gyönyörű életem lett Mirrel és Bangieval. Ennél többet nem én akartam. Nekem ez egy boldog élet.
                                           ~THE END!~

50. fejezet: Esküvő

Kora reggel jöttek SeungHoék és elvitték Mirt. Hozzám pedig jött Kimmie a fodrász, a sminkes és még sok barátnőm. A hajam be lett feste vörösre. A sminkem nagyon egyszerű volt. Egész idő alatt csak Mirre tudtam gondolni. Olyan jó, hogy terhes vagyok és, hogy ma van az esküvőm. A barátnőimnek elmondtam a nagy hírt. Ők csak gratulálni tudtak. Amint kész lettünk felvettem az esküvői ruhámat majd a csajokkal elindultunk a helyszínre. Belopóztunk ne, hogy Mir észre vegyen engem. Sikeresen bementünk. Itt is elkezdtünk készülődni mármint a hajamat megigazították. Aztán elkezdődött. Alig vártam, hogy kimondjam azt a szót ami örökre összeköti az életemet Mirrel. Végül jött a nagy kérdés.
-Bang Chulyong elveszi feleségül Lee Park Bomot? –kérdezte a pap.
-Igen. –mosolygott.
-Lee Park Bom hozzá megy feleségül Bang Chulyonghoz? –kérdezte a pap.
-Igen. –mosolyogtam.

Gyűrűm....

-Megcsókolhatja a menyasszony! –mondta a pap. Mir lassan odahajolt hozzám és megcsókolt. Én átkaroltam a nyakát majd elmélyítettem csókunkat. Aztá jött a csokor dobás. Mir kitalálta, hogy ne én dobjam a csokrot hanem ő és a srácok pedig várják ki lesz a következő vőlegény. Én odaadtam neki a csokrot majd Mir hátat fordított a srácoknak és eldobta. Mindenki figyelte a csokrot ki kapja el. Aki pedig elkapta Rain volt az. Mindenki tapsolni kezdett. Rain odament a barátnőjéhez megcsókolta majd odaadta neki a csokrot. Most már ő is tudja milyen érzés szerelmesnek lenni. Az idő hamar eltelt. Este átöltöztem a másik ruhámba. Úgy hajnali fél 4kor Mirrel felvágtuk a tortát. A srácok kínáltak volna pezsgővel de én megmondtam, hogy nem ihatok alkoholt. Így egyből tudták mi is van. Gratulálni kezdtek nekem és Mirnek. Aztán fél 7kor mindenki hazament. Előtte még elpakoltunk néhány dolgot. Aztán Mir és én is haza mentünk. Mi egy kicsit később indultunk el így sétálnunk kellett. Én levettem a magassarkúmat a kezembe fogtam. Mir a másik kezemet megfogta és így sétáltunk haza.

49. fejezet: Jó hír

Amikor hazaértünk egyből beestünk az ágyba. Mir rám mászott majd csókolni kezdett. Levettem a felsőjét majd simogatni kezdtem a testét.
-Mir várj! –mondtam.
-Valami baj van? –kérdezte.
-Mi? Neeeem.... Csak meg kell néznem valamit. Mindjárt jövök csak kimegyek a mosdóba. –mondtam.
-Én addig megágyalok és átöltözök. –mondta.
-Okés. –mondtam. Megfogtam a táskámat majd bementem a mosdóba. Mivel korábban vettem 2 terhességi tesztet már nagyon kíváncsi vagyok terhes vagyok-e. Megcsináltam majd megdöbbentem az eredményen. Kezet mostam majd kimentem. Mir az ágyon feküdt.

-Mi az? –kérdezte majd felállt az ágyról és odajött hozzám.
-Terhességi teszt. Sajnálom de nem bírta tovább. –mondtam.
-És? Mi az eredmény? –kérdezte. Megmutattam neki. –Mi ez a két csík?
-Mir.... terhes vagyok. –mosolyogtam.
-Mi? –kérdezte értetlenül.
-2 tesztet végeztem el és mindegyiken pozitív mármint 2 csík. Mert a negatív az 1 csík. –vigyorogtam.
-Anyám.... Bommie ez.... ez szuper. –mosolygott majd felkapott és megpördült velem.
-Majd jövőhéten vagy valamikor elmegyek az orvoshoz, hogy bővebb információt tudjak meg. –mondtam boldogan.
-Jó egy teljesen hónapra az enyém leszel majd. –mondta mosolyogva.
-Miért is? –kérdeztem.
-Hát.... nászút. –mondta vigyorogva.
-Jaaa.... Okés. És hova megyünk? –kérdeztem.
-Én Japánra gondoltam. Mivel már tavasz van a cseresznye fák most virágoznak. Gyönyörű nászút lenne. –mondta mosolyogva. Kivette a kezemből a tesztet majd lefektetett az ágyra. Betakart majd mellém bújt és elaludtunk.

48. fejezet: Csak 1 hét

12 óra alatt meg is érkeztünk Magyarországra a szüleimhez. Nem volt semmi kedvem anyáékkal találkozni. Ahogy elváltunk.... Nem volt a legjobb búcsú. De tessék. Ez lettem én. Nem tetszik nekik nem kell eljönni az esküvőre. Amikor a házhoz értünk becsengettem. Apa nyitott ajtót.
-Miben segíthetek? –kérdezte.
-Apa.... Már meg sem ismersz? –kérdeztem.
-Bommie? –kérdezte.
-Igen. –mondtam. Apa átölelt majd beljebb mentünk. Anya lejött az emeletről majd odajött hozzánk.
-Kicsim.... –mondta anya majd átölelt. –Annyira megváltoztál. Egy igazi nő lett belőled. Szép vagy.
-Jó génjeim vannak. Meg volt kitől örökölnöm. –mondtam mosolyogva.
-Ki ez a fiatal ember? –kérdezte anya.
-Anya, apa ő Bang Chulyong a vőlegényem. –mondtam mosolyogva majd odamentem Mirhez. Ő a bal átkarolta a derekamat majd magához húzott.
-Nagyon örülök. –mondta anya majd odajött Mirhez és bemutatkozott majd apa is.
-Én is nagyon örülök. Gyönyörű lányuk van. –mondta majd rám nézett.
-Hah.... Mir.... –mosolyogtam.
-Mikor lesz az esküvő? –kérdezte anya.
-Hétvégén. –mondtam.
-És ugye itt lesz Magyarországon? –kérdezte apa.
-Öm.... Nem. Dél-Koreában lesz. –mondtam.
-De ha már itthon vagy miért nem tartjátok itt? –kérdezte anya.
-Anya ezt már megbeszéltük jó pár évvel ez előtt. Nekem nem Magyarország az otthonom. –mondtam.
-Nem változtál semmit. –mondta apa.
-Nem tehetek arról, hogy ti még a saját esküvőm helyszínét is meg akarjátok szabni. –mondtam. –Szobában leszek.
-Felviszem a bőröndöket. –mondta Mir. Én megfogtam a sajátom ő is a sajátját. Felmentünk majd letettük a bőröndöket. Mir becsukta az ajtót én pedig leültem az ágyra.
-Csak 1 hét.... –mondtam.
-Hamar el fog telni. –mondta.
-Vagy nem. Látod apám már megmondta, hogy semmit sem változtam. –mondtam.
-Nem úgy értette. Gyere zuhanyozzunk le. –mondta majd megcsókolt. Elmentünk zuhanyozni majd befeküdtünk az ágyban. Amikor anyáék elmentek aludni mi kimentünk és csináltam valami kaját kettőnknek. Mirnek tényleg igaza volt hamar eltelt az az 1 hét. Egy idő után már azt vettem észre, hogy haza tartunk.Annyira boldog voltam, hogy másnap már Mirnek leszek a felesége.

47. fejezet: Ez fáj....

-Ohh Bommie.... –nyögött fel.
-Mir tégy a magadévá. –mondtam. Benyúltam Mir felsője alá. Az izgalomtól karmolászni kezdtem a testét. Mir benyúlt a ruhám alá majd simogatni kezdte a mellemet. –Anyám.... Mir.... Ahh....
-Várj még 5 percet. –mondta. Lökései egyre erősebbek és gyorsabbak lettek. –Ah....
-Mir neeee.... várj.... Áú ez fáj.... –mondtam.
-Mi a baj? Mit csináljak? –kérdezte.
-Vedd ki. –mondtam.
-Jó. –mondta majd kivette a férfiasságát. Majd magára húzta a boxerét és a nadrágját. –Jól vagy?
-Mir ne aggódj. Még egy kicsit fáj de minden rendben van. –mondtam. Felálltam majd felhúztam a bugyimat.
-Annyira megijesztettél. –mondta majd odalépett hozzám.
-Nem akartam. Sajnálom. –hajtottam le a fejemet.
-Semmi baj. Lényeg, hogy jól vagy. –mondta majd magához ölelt.
-Szerintem tuti, hogy terhes vagyok vagy leszek nem tudom. –mondtam.
-Honnan tudod? –kérdezte.
-Reggel hányinger most meg fájt a szexelés. Sose szokott. –mondtam.
-Én nem tudom, hogy jó apa leszek-e. Én olyan ügyetlen vagyok. És ha egyszer elejtem a babát? –kérdezte.
-Jaj Mir.... Azért ne mondj ilyeneket. Nem fogod elejteni. Minden rendben lesz. Mindig ott leszek a közeledben. –mondtam mosolyogva majd magamhoz öleltem. –Lényeg, hogy velem legyél.
-Soha nem foglak elhagyni. Még akkor sem ha te mondod. –mondta majd szorosabban ölelt magához.
-Soha az életben nem fogom neked azt mondani, hogy menj el. –mondtam.
-Ennek örülök. –mosolygott. Percekig ölelgettük egymást. Aztán én is elpakoltam Mir segítségével. Végül elindultunk a repülőtérre. 20 percen belül meg is érkezett a repülő. Leadtuk a csomagokat majd felszálltunk.

46. fejezet: Nem akartam

-Sajnálom. Nem akartam csak alig jöttem haza te egyből letámadtál ezzel. Tudod mit akkor én itthon maradok. Te menjél nyugodtan. Én nem fogok se zavarni se elfelejteni semmit. –mondta majd lefeküdt az ágyra.
-Mir.... –mondtam majd letérdeltem mellé.
-Mi van? –kérdezte.
-Neked is jönnöd kell. Te vagy a vőlegényem. Vagy saját magamhoz megyek hozzá? –kérdeztem mosolyogva. Mir felült az ágyon és elmosolyodott.
-Nem. Az én feleségem leszel a hétvégétől. –mondta. Felálltam majd leültem Mir mellé. Ránéztem az órára és még volt 2 óránk a repülő indulásához.
-Szeretlek édes! –mondtam majd megcsókoltam.
-Szeretlek kicsim! –mondta majd rám mászott.
-Mir.... Kívánlak! –mondtam. Megfordultunk majd kicsatoltam az övét lehúztam a nadrágját a bokájáig. Lehúztam a bugyimat majd Mir belém tette férfiasságát.

45. fejezet: Miért vagy ilyen?

-Mir minden rendben? –kérdeztem.
-Persze. –mondta.
-Ugye nem felejtetted el, hogy ma délbe indul a repülőnk? –kérdeztem.
-Milyen repülő? –kérdezte.
-A szüleimhez megyünk. Te teljesen elfelejtetted? –kérdeztem.
-Biztos. –mondta.
-Tehát elfelejtetted. –mondtam.
-Mi? Nem dehogy. –mondta.
-Mir inkább menjél és zuhanyozz le! –mondtam. –Aztán pakolj össze! A bőröndjeidet már kikészítettem. A repülőn majd alszol.
-Jó. –mondta. Nagyon mérges voltam Mirre. De tudtam, hogy most kell mindent elmondani egymásnak nem akkor amikor már házasok leszünk. Mir összepakolt én addig csináltam valami reggelit. Megreggeliztünk majd elmosogattam. Mir leült és tévét nézett.
-Mit nézel? –kérdeztem.
-Valami filmet keresek. –mondta.
-Okés. –mondtam majd folytattam a mosogatást. Mir odajött hozzám. Átkarolta a derekamat. Majd kész lettem a mosogatással.
-Szereltek! –mondta.
-Átöltözök. –mondtam majd levettem magamról Mir kezeit és bementem a szobába. Kivettem a bőröndömből egy baba rózsaszín nyári ruhát és egy szintén baba rózsaszín platform cipőt.
-Ebben a ruhában úgy nézel ki mintha terhes lennél. –mosolygott.
-Ha nem tetszik nem kell nézni. –mondtam.
-Azt nem mondtam, hogy nem tetszik. Szép vagy benne, mint minden ruhában. –mondta.
-Kösz. –mondtam.
-Most miért vagy ilyen? Én próbálok egy kis mosolyt csalni az arcodra erre fel te meg bunkózol. –mondta.
-A szüleimhez megyünk. Tudod milyen rosszul esett, hogy elfelejtetted? –kérdeztem.

44. fejezet: Egyedül....

-Öltözzünk fel! –mondtam. Mirrel elkezdtünk öltözni. Én odamentem a gardróbomhoz. Kinyitottam az ajtaját majd bementem és kiválasztottam valami ruhát. Egy fehér, zöld pici virágos, pántos laza ruhát vettem ki. Felvettem egy fehér melltartót és egy fehér francia bugyit majd a ruhát. Kimentem a konyhába majd kinyitottam a hűtőt.
-Ülj le a fenekedre! Most én csinálok neked reggelit vagyis ebédet! –mondta. Én engedelmesen leültem a nappaliba a kanapéra. Bekapcsoltam a tévét és nézni kezdtem. Pont egy terhességről szóló műsor ment. Nagyon figyelmesen hallgattam. Majd vége lett és Mir kész lett a kajcsival. Leültem majd enni kezdtünk.
-Figyelj Mir! Kajálás után elmegyek egy nőgyógyászhoz. –mondtam.
-Minek? –kérdezte.
-Meg akarom tudni, hogy terhes vagyok vagy sem. –mondtam.
-De kicsim várj még 1 hetet. Este szeretkeztünk. Mint az előbb volt a tévében legalább 1 hét kell a teljes megtermékenyítéshez. Várj még! –mondta.
-Jó várok. Majd az esküvő után elmegyek az orvoshoz. –mondtam.

-Jól van Bommie. –mondta majd megcsókolt. Megebédeltünk majd elmosogattam. Mir megágyalt a szobában majd kijött a nappaliba és leült a kanapéra. Elkezdett tévét nézni. Kész lettem a mosogatással majd lefeküdtem a kanapéra. A fejemet Mir ölébe tettem. Ő simogatta az arcomat majd megfogta a kezemet.
-Szeretlek Mir! –mondtam
-Szeretlek Bommie! –mondta. Olyan gyorsan telt az idő, hogy egyszer csak azt vettük észre, hogy valaki csengetett. Kinyitottam az ajtót majd ruhát nyomtak a kezembe. Odaadtam Mirnek ő felöltözött és hát komolyan mondom huh..... nagyon elkezdte bizgerelni a fantáziámat. Mir elment és magamra maradtam. Hajnali 4ig tévéztem. Aztán lefeküdtem aludni. Fél 6kor erős hányingerre keltem. Gyorsan rohantam a mosdóba. Azután alig tudtam visszaaludni. Elkezdtem főzni a megszokott reggeli kávémat. Amikor kész lett bögrébe töltöttem és leültem a kanapéra. Mir még nem volt otthon. Egy kicsit már elkezdtem aggódni hol is lehet. Végül 5 percen belül hazaért.

43. fejezet: Rosszul vagyok!

-Tudom mit akarsz Mir de.... –kezdtem majd hirtelen rám jött a hányinger. –Mir ki kell mennem a mosdóba. Kérlek engedj! Ez nem kifogás! Rosszul vagyok.
-Jó menj. Én addig visszafekszem egy picit. –mondta majd elengedett. Én gyorsan rohantam a mosdóba. Nagyon rosszul voltam. Miután hánytam. Kiöblítettem a számat. Jó mentolos illatú lett. Amikor kimentem az ajtónak támaszkodtam. Mir az ágyban feküdt. Mellé feküdtem majd ránéztem.

-Mir. Szeretlek! –mondtam.
-Szeretlek! Minden rendben van? –kérdezte.
-Fogjuk rá. –mondtam.
-Na látod nem kellett volna annyit innod. –mondta.
-Mir ez tuti, hogy nem attól van. Amúgy meg alig ittam. –mondtam.
-Akkor....? –kérdezte.
-Fogalmam sincs. Nem vagyok én orvos. Amúgy volt SeungHo. Azt mondta este 10re legyél kész mert elvisznek valahova. –mondtam.
-Biztosan a legény búcsúról beszélt. –mondta.
-Biztos ez férfi dolog én ehhez nem értek. –mondtam. –Fel kellene öltözni.
-Úgy szeretnék egy kicsi Bommiet. –mondta majd megcsókolt.
-Én meg egy kicsi Mirt. –mondtam.
-Na és ha ikrek lesznek? –kérdezte.
-Hát akkor egy fiút és lányt akarok. –mondtam. –De inkább csak 1 gyereket szeretnék egy fiút aki majd tovább viszi a nevedet.
-Igazából én is csak 1 gyereket akarok. –mosolygott.

42. fejezet: Na ne....

-Mir! Keljél! –mondta SeungHo majd lögdösni kezdte Mir lábát.
-Hagyad már! 4 órája aludtunk el. –mondtam.
-Mit csináltatok ti hajnali 5ig? –kérdezte.
-Alapból 4kor értem haza. Utána pedig megpróbálkoztunk egy kis babával. Az pedig kérdéses, hogy sikerült. –mondtam majd visszafeküdtem az ágyba.
-Ja jó. Akkor mondd meg neki légy szíves, hogy este 10re legyen kész mert jövünk a srácokkal és elvisszük! Elraboljuk a kis vőlegényedet. –mondta SeungHo mosolyogva majd a mondandója végén rám kacsintott.
-Jó majd megmondom neki. –mondtam. –Kikísérjelek?
-Nem kell. Kitalálok. –mondta. Amint elment SeungHo egyből el is aludtam. Úgy dél körül arra ébredtem meg, hogy Mir kómásan belerúgott az ágyba.
-Na ne.... Mir mi a fenét csinálsz? –kérdeztem kómásan.
-Csak belerúgtam az ágyba. Nem nagy dolog aludj nyugodtan tovább. –mondta. Felültem és akkor láttam, hogy Miren nincsen semmi ruha. Nevetni kezdtem. –Mi az? Jól vagyok. –mondta. Én kikeltem az ágyból megfogtam a lepedőt majd odamentem Mirhez átöleltem és belecsavartam kettőnket a lepedőbe.
-Nem hiszem el neked jól vagy. Nagyon megütötted magad? –kérdeztem.
-Már sokkal jobb, hogy itt vagy mellettem. –vigyorgott.
-Hülye.... Mindjárt itt hagylak meztelenül. –nevettem.
-Jajjj te.... Olyan gyönyörű vagy. –mondta.

41. fejezet: Ezt most muszáj!

Bementem a házba és láttam, hogy a nappaliban ül Mir és a tévét nézi. Odamentem hozzá majd vele szemben megálltam. Rámásztam majd a nyakát kezdtem csókolni. Egyáltalán nem azért csináltam ezt mert részeg voltam. Tudtam mit csinálok. Most nagyon nagy szükségem volt a kis vőlegényem közelségére.
-Bommie te részeg vagy! –mondta.
-Nem. Nem vagyok részeg. Az egy dolog, hogy alkohol szagom van. De tudom mit csinálok. És most nagyon kívánlak! Kérlek gyere be a szobába. –mondtam.
-De Bommie.... –kezdtem majd megcsókoltam. Miközben csókoltam levettem a cipőmet. Éreztem, hogy Mir is vevő most rá pedig reggel is szexetünk de kitérdekel.
-Mit akarsz mondani? –kérdeztem.
-Csak azt, hogy nincsen óvszerem. Reggel használtuk el az utolsót és elfelejtettem elmenni a boltba. –mondta.
-Nem baj. Úgy is 1 hét múlva házasok leszünk. Vagy te még nem? –kérdeztem.
-Gyerek? Lakás lesz a feje felett, szerető családja meg lesz neki, étel, ital, játék, baba cuccok meg lesznek neki és még egy gyönyörű anyukája is lesz. Mindene meg lesz. –mondta.

-Meg egy ellenállhatlan apukája. Akivel most egy olyat fogok szexelni, hogy ilyen még soha nem volt. –mondtam majd megcsókoltam. Mir megfogta a combomat majd egy kicsit felemelt felállt letette a lábamat a földre majd besétáltunk a szobába. Útközben levettük egymás felsőjét. Már készültem a nadrágját levenni amikor megéreztem egyre keményebben dudorodó férfiasságát. Erre én jobban beindultam. Benyúltam a boxerébe majd simogatni kezdtem büszkeségét. Mir egyre többször és többször nyögött fel. Megfordultunk levette a nadrágomat majd a bugyimat lehúzta rólam kikapcsolta a melltartómat aztán levette magáról a boxerét. Visszatért hozzám végigcsókolta a testemet. Belém hatolt majd gyengéden harapdálni kezdte a nyakamat és az ajakamat. Én átkaroltam a nyakát majd megcsókoltam egyre szenvedélyesebben és szenvedélyesebben. Halkan csókunkba nyögtem. Mir ezen elmosolyodott én pedig beletúrtam a hajába. Újra megcsókoltam majd ajkába haraptam. Egy kicsit lejjebb haladtam és apró csókokkal halmoztam el  a nyakát. Erre Mir erősebben kezdett nyomni. Megfordultunk én kerültem felülre a kis vőlegényem pedig alulra. Simogatni kezdtem a mellkasát és közben Mir is nyomott és én is. Most minden olyan gyorsan történt. Mir nyögött egy nagyot így jelezte nekem, hogy már nem sok kell neki. Én már totál nem bírtam magammal. Mir a kezét végig húzta a testemen majd a melleimet kezdte fogdosni, masszírozni. Én egyre többször és egyre hangosabban kezdtem nyögni. Végül elért a gyönyör. Utánam nem sokkal Mirt is. Ráfeküdtem a fejemet a mellkasán pihentettem. Párszor apró puszit nyomtam mellkasára vagy kulcscsontjára. Izmos felkarját simogatni kezdtem. Mir kivette belőlem férfiasságát majd betakart minket a takaróval. Visszafeküdt mellém én hozzábújtam a fejemet a mellkasára tettem. Mir simogatni kezdte a hajamat és a hátamat majd elaludtunk. Reggel arra keltem fel, hogy csengetnek. Kimásztam az ágyamból becsavartam magam egy lepedőbe majd kinyitottam az ajtót. SeungHo volt az. Belépett majd bement a szobába. Én még reagálni sem tudtam.

40. fejezet: Lánybúcsú

Amint hazaértünk az ajtó előtt egy ajándék dobozt találtunk. Bevittem majd kibontottam. Egy ruha volt benne meg egy cipő. Különösebben nem néztem meg inkább készülődni kezdtem. Lezuhanyoztam majd felvettem a ruhát és a cipőt. A ruha egy fehér mini short és egy fehér pánt nélküli felső volt. A cipő pedig egy fehér, pántos, platformos cipő volt. Mir állítása szerint nagyon szexi voltam a ruhában. De neki melyik ruhába nem vagyok az? Majd egyszer csak dudáltak. Kinyitottam az ajtót és egy fekete limuzin állt a ház előtt és Kimmie pedig kiszállt belőle. Adtam egy csókot Mirnek majd beszálltam a limuzinba. Bent ült a többi barátnőm is. Ők pezsgőztek és amint beültem én is egy fátyolt nyomtak a fejemre és pezsgőt a kezembe. Majd megérkeztünk egy szórakozó helyre. Itt mindenki kiszállt és bementünk.
-Jó estét hölgyeim! Mit hozhatok? –kérdezte a pincér srác.
-Sok-sok vodkát és pezsgőt. –mondta Kimmie.
-Még valamit? –kérdezte.
-Köszönjük nem! –mondtam.
-Úgy gratulálok! –mondta mosolyogva Minie.
-Köszi. –mondtam szintén mosolyogva. Majd hozta is a pincér az italokat.
-Parancsoljanak. –mondta majd letette mindenkinek az italokat.
-Igyunk a menyasszonyra! –mondta Kimmie. Majd mindenki megitta az előtte lévő alkoholt. Miután megittuk italainkat elmentünk táncolni. Valaki mögém jött. Megfogta a kezemet és elvitt egy csendes kis helyre.
-Ő már foglalt! –jelent meg Kimmie. Megfogta a kezemet és visszavitt táncolni. A buli nagyon jó volt.
-Nagyon szépen köszönöm ezt a bulit. –mondtam Kimminek.

-Várj még nincs vége! Van egy meglepetésem és az után van vége. –mosolygott. Leültünk a helyünkre majd minden elsötétedett. A reflektor a színpadra világított nem volt sehol sem a táncos. A zene már nagyban ment amikor valaki a végighúzta a testemen a kezét. Én hátra fordultam majd észre vettem, hogy az idegen el kezd vetkőzni. Ez sztriptíz táncos. Elvigyorodtam és ezt nem lehetett egy ideig letörölni az arcomról. Felvitt a színpadra majd leültetett egy székre. Ekkor vette észre, hogy Joon a táncos. Én ledöbbentem de még mindig vigyorogtam. Rohadtul simult hozzám meg úristen. Egy ilyet nehéz visszautasítani de Mir miatt muszáj voltam. Aztán vége lett a zenének. Joon a fülembe súgta, hogy „Gratulálok!”. Aztán leszállt rólam én felálltam a székről és meghajoltunk majd lementem. Megittunk még egy pohár pezsgőt és vodkát. Aztán kimentünk beszálltunk a limuzinba itt is ittunk egy kicsi pezsgőt. Először engem vittek haza aztán a többi csajt. Én kiszálltam a limuzinból és még elég stabilan álltam a lábamon.

39. fejezet: A nagy ötlet

Miután felöltöztünk újra kimentünk a konyhába. Elkezdtem csinálni valami reggelit vagyis már ebédet mert dél körül járt. Mir csak ott állt mellettem vagy mögöttem ölelgetett, puszilgatott néha-néha segített viszont egy folytában beszélt. Majd egyszer csak előrukkolt egy ötlettel.
-Igaz már a menyasszonyom vagy de a szüleimet és a nővéremet nem is ismered. Mi lenne ha megebédelnénk és utána elmennénk hozzájuk? Bemutatnálak téged. –mosolygott.
-Nekem mindegy. Viszont te se ismered az én szüleimet. –mondtam.
-Akkor majd utána te is bemutatsz nekik. –mondta.
-Ömm.... Nem! –mondtam.
-Miért? –kérdezte értetlenül.
-Azért mert az én szüleim nagyon messze laknak Dél-Koreától. Ők Európában élnek. –mondtam.
-Jaaaa.... Akkor majd megoldjuk valahogy. Mi lenne ha 1 hétre elmennénk hozzájuk? –kérdezte mosolyogva.
-Nekem jó. De mikor 1 hét? –kérdeztem.
-Holnap után indulhatnánk nem? –kérdezte.
-Nekem mindegy. Csak előtte haza telefonálok majd anyuéknak. –mondtam. –Ja és vennél elő tányért?

A cipőm

-Persze. –mondta majd elment megteríteni. Megkajáltunk majd átöltöztünk. Mivel nagyon jó és szép idő volt laza ruhát vettünk fel mindketten. Mir egy térdnadrágot, egy izompólót és egy magas szárú cipőt vett fel. Én egy farmer, platformos, pántos magassarkú cipőt, és egy szintén farmer nagyon laza ruhát vettem fel.

Ruhám!

-Mindjárt kész vagyok csak sminkelek egy kicsit és mehetünk. –mondtam miközben a fülbe valómat tettem bele a fülembe. Bementem a fürdőszobába. Nem nagyon sminkeltem ki magam csak szempillaspirál és kész. A kedvenc francia parfümömből (amit szintén Mirtől kaptam) fújtam párat magamra majd lementem a lépcsőn. Mir a kanapén ült és várt.
-Azt hittem, hogy nem is akarsz lejönni. –mondta de még mindig nem állt fel a kanapéról.
-A szépséghez idő kell édesem. –mondtam majd mögé mentem és átkaroltam a nyakát hátulról.
-Alapból szép vagy. De tudsz szebb is lenni? –kérdezte majd megfordult. –Hűűűű.... Te gyönyörű vagy kicsim.
-Jajjj Mir inkább induljunk. –mondtam.
-Jó illatod van. –mondta majd magához húzott és puszilgatni kezdete a nyakamat.
-Mi tényleg el akarunk menni itthonról? –kérdeztem majd megfordultam és megcsókoltam Mirt.
-Nem hiszem. –mondta majd felhúzta a ruhámat.
-De mennünk kell. Mert anyudék még nem is ismernek és már a menyasszonyod vagyok. Meg nekem este lánybúcsúm lesz. –mondtam mosolyogva. Majd elindultunk. Egész úton Mir fogta a kezem, ölelgetett és csókolgatott. Majd odaértünk. Bemutatkoztam a szüleinek és a nővérének. Amikor megtudták, hogy 3 évvel vagyok idősebb Mirnél egy kicsit furcsán néztek rám. De amikor elmentünk Mir beszélt a szüleivel, hogy akár elfogadnak engem akár nem akkor is a felesége leszek 1 hét múlva. Úristen már csak 1 hét. A jövő hetet anyáéknál töltjük hamar el fog telni. Haza jövünk és már másnap az esküvő. Majd miután Mir beszélt a szüleivel elindultunk haza.

38. fejezet: Miért sírsz?

Eszembe jutott minden ami eddig velem történt az életemben. Elkezdtem könnyezni és hirtelen felültem. Mir csak feküdt de meglepődve nézett rám. Mir simogatni kezdte a hátamat. Majd visszahúzott az ágyba és magához ölelt. Letörölte a könnyeimet a kezével és hosszasan nézett.
- Miért sírsz? Nem akartad? –kérdezte. Mir hangja törte meg a már vagy másfél órája tartó csendet. A hangja lágy volt és férfias.
-De akartam. Nagyon jó volt. Csak eszembe jutott, hogy mennyi fájdalmat okoztam neked. De te ennek ellenére is szeretsz, megkérted a kezem és nem soká összeházasodunk. –mondtam.
-De az nem számít régen volt. Már elfelejtettem. Az a lényeg, hogy itt vagy velem. Én szeretlek. Régen is szerettelek de most már még jobban. Érted? –kérdezte már-már mosolyogva.
-Igen értem. Én is szeretlek.... –mondtam. Mir rám mosolygott majd megcsókolt. A csók hosszú volt és érzelemmel teli.
-Nem akarlak elveszíteni most már soha többet. –szavai váratlanul értek, a szívem még gyorsabban vert, mint előtte. Akarva-akaratlanul mosolyodtam el. A boldogságomat nem tudtam leplezni. Mir magához szorított, úgy mesélte el, hogy már nagyon régóta várt arra az alkalomra, újra találkozzunk és, hogy megkérhesse a kezemet. Amikor befejezte felemeltem a fejemet és a száját néztem azután megcsókoltam. Még pár percig ölelgetett és puszilgatott utána Mir felkelt és elkezdett öltözni. Én is felkeltem és öltözni kezdtem.

37. fejezet: Ha már a menyasszonyom vagy

-Mit kérsz reggelire? –kérdeztem majd leszálltam a pultról.
-Semmit. –mondta.
-Nem vagy éhes? –kérdeztem.
-Én másra vagyok kiéhezve. –mondtam majd mögém jött és hátulról átölelt. Mir hozzám szorította az ágyékát. Majd a kezével átrakta a másik oldalra a jobb vállamon lévő hajtömeget. Apró csókokkal halmozta el a nyakamat, amit hagytam is neki. Nem tudtam ellent mondani mert már régen volt ilyen közel hozzám. Majd oldalra fordítottam a fejemet, hogy a szemébe nézzek de hirtelen megcsókolt. Az ajka puha volt és nagyon gyengéden csókolt. Majd szembe fordultam vele és úgy folytattuk egymás csókolgatását. Mir többször is megharapta az ajkamat amitől mindketten beindultunk.
-Már nem bírok magammal. –zihálta Mir.
-Menjünk be a szobába? –kérdeztem.
-Menjünk. –mondta. Majd megragadta a kezemet és a szoba felé vezetett. Amint beértünk Mir a falnak támasztott. Felemelte mindkét kezemet és úgy csókolta az ajkamat. A csókjai hevesek és erősek voltak, de mégis szenvedélyesek. Elengedte a kezeimet, megfogta a hálóingemet majd egy gyors mozdulattal megszabadított tőle. Mir magához szorított és megölelt. Miközben a nyakam csókolgatta, megéreztem a teste illatát. Hirtelen semmi sem érdekelt. Biztos voltam benne, hogy akarom. Abban a pillanatban én szorítottam Mirt a falhoz. Amíg egymást csókoltuk a kezem ide-oda vándorolt a testén. Amikor befejeztem, Mir kulcscsontját vettem célba. Halk nyögéseket hallatott ettől Mir. Pár másodperc múlva megfogta az arcomat és a szájához húzott. Felrakta az egyik lábamat a derekára, majd a másikat is, így indult meg velem az ágy felé. Magára húzott és a hátát simogattam és a nyakát csókolgattam. Miközben csókolgatta a nyakamat, a hajába túrtam. Nem is kellett több neki, éreztem ahogy Mir férfiassága szorítja a nadrágját. Lenyúltam, hogy levegyem róla a nadrágját. Mir arcához húzta a mellkasomat, majd egy kissé megemelkedett, hogy le tudjam húzni teljesen a felesleges ruhadarabot. Mir lefektetett az ágyra és levette magáról a bokszert. Most már teljes meztelenséggel állt előttem a vőlegényem. Lehajolt, megfogta a derekamat és a fogaival szedte le rólam a fehérneműmet. A hasamtól puszilt egyre feljebb és feljebb. Amikor az ajkamhoz ért, lábaimat felrakta a derekára, kezeim a nyakán pihentek így hatolt belém. A tempója nem volt gyors, de lassú sem. Végig nagyon figyelmes volt, figyelt arra, hogy nekem legyen a legjobb. Egymás szemébe néztünk, néha egy-egy puszit adott az ajkamra. Amikor unalmassá vált a közepes tempó, Mir begyorsított de még mindig ugyan olyan érzéki volt, mint előtte. Szenvedélyesen kezdett el csókolni és az egyik kezét összefonta az enyémmel. Mindketten tudtuk, hogy lassan a végéhez érünk. Először engem ért el a gyönyör, majd Mir is elélvezett. Pár percre megpihent rajtam. Ő a kulcscsontomat puszilgatta, amíg én a hátát simogattam. Majd Mir lefeküdt mellém. Én hozzábújtam és a mellkasát csókolgattam. Ezen mind a ketten elmosolyodtunk. Majd abba hagytam és a fejem a mellkasán volt, lábunk szorosan összekulcsolva. Rám terítette a takarót, hogy ne fázzak. A hajamat simogatta, többször is megpuszilta, én pedig szorosan magamhoz öleltem. Sosem gondoltam volna, hogy Mir tud ilyen érzéki is lenni.

36. fejezet: Ohh Mir!

-Most. –vigyorgott majd megcsókolt. Én beletúrtam a hajába. Mir ettől egyre hevesebben és hevesebben csókolt. Majd megszabadított a felsőmtől. Elkezdte csókolgatni a nyakamat én addig a bokszerével szórakoztam. Majd megcsörrent Mir telefonja. Felvette és hát SeungHo volt az. Ő holnapra szervezte meg Mirnek a legénybúcsút.
-Ez most komoly? –kérdeztem.
-Jaa.... –mondta majd leszállt rólam.
-Nem baj. Holnap majd áthívom Kimmiet és el leszünk kicsi SeungHoval. –mosolyogtam.
-Vagy majd inkább a másnaposságot pihened ki. –nevetett Mir.
-Ohh Mir! Én nem vagyok alkoholista. –mosolyogtam majd felkeltem az ágyból és elindultam az ajtó felé.
-De nem úgy értettem. –mondta majd utánam jött.
-Mir.... –mondtam majd lementem a lépcsőn és a konyhába vettem az irányt. Felültem az egyik konyhapultra.
-Tudom szép becenevem van. –mondta majd a pultnak támaszkodott, megfogta a lábamat és magához húzott.
-Lökött vagy. De viszont jó pasi. –mondtam majd elmosolyodtam.
-Te meg olyan szexi vagy ebben a hálóingben amit neked vettem. –mondta majd huncut mosolyra húzta a száját.
-Én úgy utállak! –mondtam majd a nyaka köré fontam a kezem.
-Miért? –kérdezte meglepődve.
-Azért mert olyan jó pasi vagy. –mondtam majd megcsókoltam.
-Kösz. –mondta majd megcsókolt csak éppenséggel sokkal szenvedélyesebben.

35. fejezet: Egy nem kívánt program

Egy napon arra keltem, hogy Mir simogatja a hátamat. Olyan jó érzés volt erre kelni. Szerencsére nem kellett próbára mennie így vele tölthetem az egész napom. Mir felé fordultam majd rámosolyogtam és a mellkasát simogatni kezdtem.
-Jó reggelt! –mondtam.
-Jó reggelt! –mondta Mir.
-Olyan szép idő van! –mondtam majd kinéztem az ablakon és láttam, hogy gyönyörű szépen sütött a nap.
-Mit csinálunk ma? –kérdezte.
-Mmmm.... Nem tudom. –mosolyogtam majd megcsörrent a telefonom. –Szia.... Hát.... Nagyon muszáj?.... Az szuper.... Igen.... Hol lesz?.... Jó ott leszek.... Fehér?.... Miért?.... Jó.... Okés.... Szia!
-Ki volt az? –kérdezte Mir.
-Kimmie.... –mondtam majd a hátamra feküdtem.
-Mit akart? –kérdezte.
-Lánybúcsút szervez. A babát lepasszolja SeungHonak és így a barátnők összeülnek megünnepelni, hogy már nem leszek csak egy lány vagyis nő hanem feleség leszek neked. –mosolyogtam.
-Akkor ma sem leszünk együtt? –kérdezte.
-Sajnos nem.... Én nem akarok elmenni. –mondtam.
-Nekem majd SeungHo akar egyet szervezni. –mosolygott.
-Mikor? –kérdeztem.
-Holnap vagy holnap után. –mondta.
-Jajj.... De cuki. –mosolyogtam.
-Akár csak te.... –mosolygott Mir majd rám mászott.
-Azt mondod? –kérdeztem.
-Aha. –mondta majd egyre közelebb hajolt hozzám végül megcsókolt és benyúltam a hálóingem alá.
-Szeretlek Mir! –mondtam.
-Olyan régen szeretkeztünk. Mostanában mind a kettőnk az esküvővel foglalatoskodunk és kettőnkkel meg semmit nem csinálunk. –mondta.
-Most? –kérdeztem mosolyogva.

34. fejezet: Készülődés

Vajon ez a ruha az igazi?

-Ez a női logika az őrületbe kerget. –mondta mosolyogva majd hátulról átölelt.
-Majd Joonnal. –mosolyogtam.
-Mikor? –kérdezte.
-Szerintem ma. Persze ha nem kell próbálnotok. –mondtam. Majd elindultunk haza. Felhívtam Joont ő beleegyezett, hogy eljön velem valami ruhát nézni. Majd felhívtam Kimmiet de ő a gyerekkel el van foglalva így ő nem jön. Majd Joon eljött hozzánk és elindultunk. Mir az otthon maradt. Majd odaértünk az egyik üzletbe. Már itt megláttam az igazi ruhát.
-Milyet szeretnél? –kérdezte.
-Ezt szeretném. Ez nagyon gyönyörű. Már beleszerettem. –mondtam.
-Jó napot. Az úrnak ki kell menni. Nem láthatja a feleségét az esküvő ruhában. –mondta az eladó.
-Hogy tessék? Nem ő a vőlegény. –mosolyogtam.
-Ja elnézést. Ki a vőlegény? Ki a szerencsés? –kérdezte.
-Bang Chulyong vagyis Mir. –mosolyogtam.
-Gratulálok! –mondta.
-Köszönöm! De ezt a ruhát szeretném felpróbálni. –mondtam.
-Nyugodtan. –mondta majd felpróbáltam.
-Ez az igazi. –mondtam. Már annyira boldog vagyok az esküvőm 2 hét múlva lesz. Már minden kész van csak Mirnek kell az öltönyét megvenni. De ahogy az esküvő szervezőnk mondta az a 2 hét is hamar elfog telni. Végül Mir is megvette a ruháját. 2 ruhát kellett mind a kettőnknek venni. Délelőttre meg estére. Már most elfáradtam.

33. fejezet: Igaz?

Az idő nagyon gyorsan eltelt. Min becsajozott én elköltöztem tőle. Mirnél élek és nagyon boldog vagyunk. Egy kis apró veszekedésünk volt eddig. Azon kaptunk össze, hogy mikor legyen a nászút meg, hogy a nászúton próbálkozzunk gyerekkel vagy később. Ilyen lényegtelen dolgokon kapunk össze a mostani időben. Jó érthető mert mind a ketten elég feszültek vagyunk. Mir a a fellépések és az új albumuk miatt. Én meg, hogy milyen leszek feleségként meg, hogy ne derüljön ki az eljegyzésem Mirrel. Rain az igazgató már tudja de ő nagyon nem foglalkozik vele. Csak azt akarja, hogy ne veszítsenek a srácok rajongókat. Egy napon amikor Mirrel éppen az esküvőre nézegettük a gyűrűket ránk találtak az újságírók.
-Miért vannak itt? Miért nézegetik az eljegyzési gyűrűket? Együtt vannak? Összeházasodnak? Hogy történt az eljegyzés? Hol találkoztak először? –támadtak le kérdésekkel.
-Nem nyilatkozunk! –mondta Mir. Majd nagy nehezen elmentünk.
-Sajnálom Mir! Nem kellett volna elrángatnom téged ide. –mondtam szomorúan.
-Nem baj! Egy kicsit felcsigáztuk az újságírók figyelmét. –mosolygott majd megcsókolt. Ezt eléggé furcsáltam.
-Mmmm.... Mir utcán vagyunk! Az újságírók akárhol lehetnek. –mondtam.
-Nem baj! –mondtam Mir majd magához húzott és elkezdett csókolni. Majd visszamentünk és megvettük a gyűrűket.
-Már csak a ruhánkat kell megvenni! –mondtam.
-Ha gondolod bemehetünk valamelyik esküvői ruha üzletbe. –mondta.
-Nem.... Mir, hogy gondolhatsz ilyet? A ruhámat nem láthatod. –mondtam.

31. fejezet: Vallomás és békülés

-Hát jó. Mir megkérte a kezemet. –mondtam majd a földet fürkésztem.
-Mi? –állt fel a kanapéról Joon.
-Ettől féltem! –motyogtam.
-Mindegy Bommie. –súgta Mir a fülembe.
-Miért kérted meg a kezét? Nem is szereted. Akkor minek? Te.... Te meg igent is mondtál neki. Nem érted meg, hogy még mindig szeretlek? Nem? Ilyen sokat kérek tőled? –kérdezte Joon idegesen.
-Joon.... Joon kérlek nyugodj meg! –mondtam. Erre Joon felment az emeletre és becsapta a szoba ajtót. Ez nekem nagyon rosszul esett és sírni kezdtem.
-Jaj na ne sírj! Gyere.... Búj ide! –mondta Mir majd magához ölelt.
-De azért mi gratulálunk! De nekünk sajnos mennünk kell mert a pici nyűgös. Remélem megbékél majd Joon. –mondta Kimmie majd odajött hozzám és megölelt. Miután SeungHo öleléséből kimásztam egyből odabújtam Mirhez. Majd Kimmieék elmentek.
-Mi is gratulálunk! –mondta Thunder.
-Köszönjük srácok! –mondta Mir. Majd a többiek bementek a konyhába. Mir ott állt velem és nagyon erősen tartott magához. Majd elengedett és a lépcső felé indult.
-Mir! Kérlek ne! Én bántottam meg. Az én hibám majd én beszélek vele. –mondtam majd adtam Mirnek egy csókot és felmentem. Az ajtó előtt egy kicsit tétováztam majd Joon ki is nyitotta. Én annyira megijedtem, hogy hátra estem.
-Te mit keresel itt? –kérdezte egy kicsit hangosan majd elment mellettem. Erre Mir feljött és látta, hogy én a földön vagyok odasietett hozzám majd segített felállni.
-Kicsim.... Jól vagy? –kérdezte aggódva.
-Igen jól vagyok. –mondtam.
-Mi történt? –kérdezte.
-Semmi csak Joon kijött a szobából én utána akartam menni de elestem és ezt Joon nem vette észre így nem tudta, hogy elestem és nem segített. Ennyi történt. –hazudtam. Joon meglepődve nézett rám amiért nem mondtam el az igazságot Mirnek.
-Jól van. –mondta Mir.
-Joon beszélhetnék veled? –kérdeztem.
-Persze. –mondta. Bementünk a szobájába majd becsuktam az ajtót.
-Joon figyelj nagyon sajnálom. De én Mirt szeretem és ezt már biztosra tudom. Nem mintha 1 éve játszottam volna veled. Nem! Akkor téged szerettelek. Most meg már Mirt. –magyaráztam.
-De tényleg vele szeretnéd leélni az életed? –kérdezte.
-Igen. –mondtam.
-Hát jó. Ez ellen nagyon sokat nem tudok csinálni. Remélem boldogok leszel vagyis lesztek. Sok boldogságot és gratulálok nektek! –mondta Joon majd átölelt. Örültem annak, hogy Joon megbékélt.
-Figyelj! Én szeretnélek téged meghívni az esküvőre. Igaz mindenki ott lesz. De neked most elmondom, hogy szeretném ha ott lennél az esküvőn. Nem tudjuk még mikor lesz de remélem minél hamarabb! –mosolyogtam.
-Köszönöm Bommie! –mondta.
-Ez természetes. –mondtam. Majd kimentünk a szobából Mir odajött hozzám és megcsókolt.

30. fejezet: Igen!

-Szóval.... Hozzám költözöl? –kérdezte kíváncsian.
-Igen! Szeretnék veled lakni. –mondtam.
-Megkérhetlek még valamire? –kérdezte mosolyogva.
-Persze. –mondtam.
-Lee Park Bom szeretlek. Nagyon szeretlek! Sőt imádlak. Nem akarlak elveszíteni. Most is amikor úgy elmentél és itt hagytál egyedül annyira fájt. Annyira hiányoztál. Szeretném ha örökre velem lennél. –mondta.
-Mire gondolsz Mir? –kérdeztem majd Mir letérdelt elém és kivett valami kis dobozkát a zsebéből.
-Lee Park Bom leszel a feleségem? –kérdezte. Belenéztem csillogó szemeibe és tudtam, hogy nagyon szeret én is viszont szeretem. Tudtam ha nemet mondok neki akkor egyből elmegy és elveszítem örökre. Ha igent mondok neki akkor boldog leszek vele.

-Mir.... nagyon aranyos vagy! –mondtam.
-De nem leszel velem. –mondta majd felállt.
-Én ezt nem mondtam, hogy nem leszek veled. Csak ez nem túl elhamarkodott? –kérdeztem.
-Egy kicsit az. De ha később kérdezem meg akkor meg már lecsaptak rád. Joon még érez irántad valamit. Szerintem amióta itt vagy Minnél ő is beléd szeretett. Ki tudja ki kér meg hamarabb arra, hogy legyél a barátnője aztán meg a felesége. Én meg akkor hiába szeretlek téged. –mondta el szomorúan.
-Jaj ne legyél már szomorú. Én nem úgy értettem. –mondtam majd hozzábújtam.
-Olyan jó ilyen közel tartani téged magamhoz. –mondta.
-Figyelj Mir.... –kezdtem majd eltoltam magamtól. –Szeretnék a feleséged lenni.
-Komolyan? –kérdezte.
-Igen! –mondtam majd Mir felhúzta az ujjamra a gyűrűt és gyorsan magához húzott, hosszan, szenvedélyesen megcsókolt.
-Mikor mondjuk el a többieknek? –kérdezte.
-Felőlem akármikor. –mondtam mosolyogva.
-Most? –kérdezte.
-Nekem mindegy. Csak ebédelni kellene valamit. –mondtam.
-Gyere elviszlek ebédelni. –mondta.
-De akkor várj egy percet felveszek valami jobb ruhát. –mondtam majd bementem Mirrel a szobába és keresgélni kezdtünk a ruháim között. A drága kis vőlegényem bele is választott. Egy fekete platformos cipőt amiben pontosan akkora vagyok, mint ő, egy fehér térdnadrágot és egy fekete nyakba akasztós felsőt vett ki a szekrényemből. Gyorsan magamra is kaptam majd el is indultunk. Mir elvitt egy étterembe. Megebédeltünk majd felhívtam Kimmieéket, hogy menjenek már haza mert szeretnék elmondani nekik valamit. Amikor Mirrel megérkeztünk mindenki ott volt.
-Mi a baj van Bommie? –kérdezte Thunder.
-El kell mondanunk valamit Bommieval. –mondta Mir.
-Üljetek le kérlek. –mosolyogtam majd megfogtam Mir kezét odamentünk a kanapéhoz.
-Ugye nem arról van szó amire gondolok? –kérdezte Kimmie.
-Attól függ mire gondolsz Kimmie. –mosolygott Mir.
-Na mit szeretnétek mondani? –kérdezte SeungHo egy kicsit türelmetlenül.

29. fejezet: Nem is tudtam

-A szobában kényelmesebb lesz. –mondta.
-Nem! A szobába ne menjünk be. Min nem örülne neki, hogy az ő ágyában szeretkeznénk. –mondtam.
-Akkor hova menjünk? –kérdezte.
-Nem tudom. –mondtam.
-Költözz hozzám! –kérlelt.
-Ohhh Mir.... Szeretlek de SeungHo.... –mondtam.
-Mi van vele? –kérdezte.
-Nem hinném, hogy jó szemmel nézné ezt. –mondtam.
-Én külön lakok a többiektől. Meg amúgy is SeungHo a gyerekkel el van foglalva nem hiszem, hogy foglalkozna kettőnkkel. Csak a család és a banda fontos neki. –mondta.
-Kimmienek és SeungHonak gyerekük van? –kérdeztem.
-Igen. Csak pár hónapja született meg. Amikor 1 éve elköltöztél tőlünk 2 hónapra rá össze is házasodtak mert már Kimmie terhes volt. –magyarázta.
-Nem is tudtam. –mondtam.

28. fejezet: Szeretlek

Majd bejöttek a srácok. 5 percig még otthon beszélgettek majd elindultak. Én felmentem lezuhanyoztam és egy kicsit befeküdtem az ágyba. Majd eszembe jutott Mir. Előkerestem a telefonomat és levettem a töltőről. Visszafeküdtem az ágyra majd Mir telefon számát keresgéltem. Nagy nehezen meg is találtam. Hívni kezdtem a számot. Majd valaki fel is vette.
-Annyeong! Bang Chulyong telefonja én Lee Changsun vagyok. –szólalt meg egy hang.
-Annyeong Joon! Én vagyok az Bommie. Mir ott van a közeledben? –kérdeztem.
-Most nem. Perpillanat zuhanyzik. –mondta.
-Ja jó. Mondd már meg neki légy szíves, hogy ha van kedve akkor jöjjön el hozzám beszélgetni. –mondtam.
-Jó majd átadom neki. De most mennem kell! Szia Bommie. –mondta.
-Szia! –mondtam majd kinyomtam a telefont. 10 perc múlva kaptam egy SMS-t Mirtől, hogy hova jöjjön. Elküldtem neki az utca és ház számot. Nem soká jött is. Csengetett én az ajtóhoz rohantam és vigyorogva nyitottam neki ajtót. Mir egyből belépett, átölelte a derekamat, felemelt és úgy forgott velem.
-Szia Bommie! –mondta vigyorogva.
-Mir.... –vigyorogtam.
-Hiányoztál! –mondta majd letette a lábamat a földre és magához szorított.
-De aranyos vagy! Nekem is hiányoztál! –mondtam majd Mir mélyen a szemembe nézett.
-Még mindig gyönyörű vagy! –jegyezte meg.
-Te meg még mindig tökéletes pasi vagy. –mondtam mosolyogva majd átkaroltam Mir nyakát.
-Szeretlek Bommie! –jelentette ki Mir.
-Szeretlek Mir! –mondtam mosolyogva.
-Meg.... megcsókolhatlak? –kérdezte félénken.
-Persze. –mondtam határozottan. Ezen mindketten nevettük. Majd lassan odahajolt hozzám és megcsókolt. Én beletúrtam a hajába és magamhoz húztam. Majd Mir elindult a szoba felé.

27. fejezet: Nem változtál semmit!

-Egy úgy mondd munkatársamnál lakok. De a barátomnál Park Chang Minnél. Ja és modell vagyok, mint ő. Neki köszönhetem ezt az egészet. –mondtam mosolyogva.
-Szóval már tovább léptél? Sok boldogságot a sráchoz. –mondta Joon.
-Mi? –kérdeztem.
-A pasidhoz ahhoz a Park Chang Minhez. –mondta Joon.
-Nem vagyunk együtt. Nem úgy mondtam azt, hogy „barátom”. Nem pasiként értettem hanem haverként. –magyaráztam el.
-Akkor most nincsen pasid? –kérdezte Mir mosolyogva.
-Nincsen. De nekem most mennem kell. Folytatnom kell a futást. –mondtam.
-Jó. Szia! –mondták egyszerre. Majd elindultunk. Én kocogtam a többiek pedig sétáltak.
-Ja amúgy nagyon cuki a kutya. –mondtam miközben Mirre néztem.
-Kösz. Neked meg jó a feneked. –jegyezte meg Mir.
-Köszi Mir! Nem változtál semmit. –mosolyogtam. Majd egy hosszú puszit nyomtam Mir arcára.
-Te sem! –mosolyogott majd magához húzott.
-Mir.... –nevettem. –Engedj el! Nekem mennem kell!
-Mikor találkozunk legközelebb? –kérdezte lágyan.
-Ma Min nem hiszem, hogy otthon lenne szóval átjöhetsz ha gondolod. –mosolyogtam Mirre.
-Majd hívj fel. –mosolygott.
-Jól van. Sziasztok! –mondtam majd elfutottam. Már másfél órája mentem el Kimmiéktől és Mir máris hiányzik. Vajon szeretem? Mir szeret? Joon még mindig szerelmes belém? Na és Min? Ő is szeret? Majd haza értem.
-Szia Bommie. –mondta Min.
-Szia Min! Azt hittem, hogy már el is mentél. -mondtam.
-Nem. Majd 10 perc múlva jönnek. Biztos, hogy nem jössz? -kérdezte.
-Biztos. Annyira elfáradtam a futástól. -mondtam.
-Ma este nem alszok itthon. -jelentette ki.
-Miért? -kérdeztem.
-Mert a srácokkal este elmegyünk bulizni és egyik havernál alszok. -mondta.
-Ja jó. -mondtam majd odamentem a hűtőhöz és kivettem egy üveg vizet. Utána leültem Min mellé a kanapéra.
-Te nem szeretsz ugye? -kérdezte Min váratlanul.
-Min.... Arról van szó, hogy.... Nagyon aranyos vagy meg jó pasi is de én csak munkatársként tekintek rád. Na meg nagyon jó barátomként. Félek ha összejövünk majd szakítunk az megrontaná a kapcsolatunkat. -magyaráztam.
-Szóval nem szeretsz. -mondta majd felállt a kanapéról.
-Min.... Várj! -mondtam majd utána mentem. Megfogtam a kezét és magamhoz öleltem.
-Bommie.... -kezdte.
-Kérlek ne! -mondtam és a mutató ujjamat az ajkaira tettem. -Nekem nagyon fontos a barátságunk.
-Nekem is. -mondta. Majd csengettek. Min eltolt magától és kinyitotta az ajtót.

26. fejezet: A nagy találkozás

Kimentem a házból bekapcsoltam a zenét és beraktam a fülembe a fülhallgatót. De amint elindultam le is merült a telefonom. Így visszamentem a házba és feltettem tölteni. Majd újra elindultam. Nem tudtam merre akarok menni csak futottam. Út közben sok olyan emberrel találkoztam akik jól ismertek vagy éppenséggel aláírást kértek tőlem. De aztán futottam tovább. Miközben futottam láttam a távolban egy nagy tömeget. Amikor közelebb értem akkor láttam meg, hogy 5 srác, 1 csaj és 1 kis kutya van ott. Ők is aláírást osztogattak. Megálltam bementem a boltba, mert egy bolt előtt álltak. Vettem magamnak vizet aztán kimentem, kibontottam, megittam az egészet kidobtam a flakont és mentem tovább. De addigra már eltűnt az a nagy tömeg. Utol értem azt az 5 srácot, az 1 csajt és a kiskutyát aki velük volt. A csaj olyan ismerős volt nekem. Amikor elfutottam mellettük a csajt megnéztem és a srácokat is. Minnél hamarabb átakartam menni a zebrán de pirosat kaptam. Amíg ott várni kellett addig nyújtottam. Viszont az 5 srác, az 1 csaj és a kiskutyájuk mögém értek. Miközben nyújtottam éreztem, hogy valaki ráütött a fenekemre. Megfordultam és egy magas sráccal találtam magamat szemben.
-Nem tudjátok ki ütött rá a fenekemre? –kérdeztem.
-De! –mondta a magas srác.
-Ki volt az? –kérdeztem.
-Én voltam az. –felelte a magas srác mosolyogva.
-Olyan ismerősök vagytok nekem! –mondtam.
-Nekem is te! –mondta a csaj.
-Várj! –mondtam majd odamentem a csajhoz a kezén felhúztam a felsőt és láttam, hogy meg van vágva a tenyere. Majd mutattam az enyémet. Ugyan ott, ugyan olyan, és ugyan olyan hosszú vágás.
-Azt honnan szerezted? –kérdezte a csaj.
-Még kicsi koromban hülyéskedtem a barátnőmmel és akkor kitalálta, hogy vágjuk meg a kezünket és így leszünk örökre barátnők. És te hogy szerezted? –kérdeztem.
-Én is pont ugyan így. –felelte.
-Hogy hívnak? –kérdeztem.
-Kim Shin Yeong. Téged? –kérdezte.
-Lee Park Bom. Shinie te vagy az? –kérdeztem meglepődve.
-Már 10 éve nem hívott így senki. Parkie? –kérdezte szintén meglepődve.
-Jujj te vagy az Kimmie! De nagyon hiányoztál! Olyan sokat változtál, hogy rád sem ismerek! –mondtam majd megöleltem.
-Ne aggódj én sem ismertelek fel. Olyan vékony vagy és csinos. –jegyezte meg.
-Jaj köszi Kimmie. Te is nagyon csinos vagy. –mondtam mosolyogva. –Ti meg ahogy emlékszem Joon, SeungHo, G.O, Thunder és.... Öm nem tudom te ki vagy. Bocsi. –mondtam és a magas srácra néztem.
-Mi? Te Bommie vagy? –kérdezte Joon.
-Én Bang Chulyong vagyok, Mir. –mondta a magas srác.
-Mir, Mir.... Jaaaa okés Szia Mir! –mondtam egy kicsit zavartan amiért elfelejtettem.
-Szia Bommie! –mondta majd megölelt.
-Sajnálom.... Nem akartalak elfelejteni csak nem jutott eszembe a neved. –súgtam a fülébe.
-Nem baj. Nem kell kifogásokat keresned! Az a lényeg, hogy itt vagy. –mondta mosolyogva.
-Azt hittem, hogy haza költöztél a szüleidhez. –mondta Joon.
-Ömm.... Nem itt élek már egy jó ideje Szöulba. Csak sosem találkoztunk. –mondtam.
-Hol laksz? Mit dolgozol? –kérdezte Thunder.

25. fejezet: Már 1 év eltelt

Már 1 éve, hogy nem találkoztam se Kimmievel, se Mirrel, se Joonnal. Eleinte nagyon hiányoztak de most már egyáltalán nem. Mirt és Joont már egyáltalán nem szeretem. Most perpillanat senkit sem szeretek csak a karrieremre koncentrálok. Igen karrierista lettem. De nem ez a lényeg. Nagyon híres Ulzzang modell lettem Minnel együtt. Nagyon sokat hálálkodtam Minnek, hogy ilyen híres lettem. Igaz ennek van pár hátránya. Mivel túl sokat mutatkoztam Minnel terjengeni kezdtek az olyan pletykák, hogy mi ketten együtt vagyunk. Ez nekem túl sok volt. Mind a ketten elmondtuk, hogy CSAK BARÁTOK vagyunk. Egy napon amikor felkeltem egy gyönyörű szép nyári nap volt.
-Jó reggelt! –mondtam majd Min felé fordultam az ágyban.
-Jó reggelt! –mondta majd átölelt.
-Miért kaptam ezt az ölelést? –kérdeztem mosolyogva.
-Csak jó kedvem van. –mosolygott.
-Miért is? –kérdeztem.
-Egy ilyen csodálatos napon egy ilyen gyönyörű nő mellett felkelni. Áhhh... Ki nem lenne boldog? –kérdezte.
-Ez igaz. –mondtam.
-De jó ma nem kell semmit se csinálni. Van kedved eljönni valahova? –kérdezte.
-Hova mész? –kérdeztem.
-A haverokkal megyek valahova. Nem tudom hova akarnak menni. Jössz? –kérdezte.
-Nem. Mára mást terveztem. Elmegyek futni, utána lehet, hogy meglátogatom Kimmiet. –mondtam.
-Hát jó. Én megyek csinálok valami reggelit. Kérsz? –kérdezte.
-Öm nem! Vagyis de kérek de keveset. –mosolyogtam. Min elment reggelit csinálni. Én addig megágyaltam és egy kicsit összepakoltam a szobában mert Minnek elég rumlis a szobája. Majd bementem a konyhába Min még mindig a reggelit csinálta. Én felültem az egyik pultra és szerencsésen bevertem a fejemet az egyik fenti szerkénybe.
-Jól vagy? Nagyon fáj? –kérdezte aggódva.
-Minden rendben. Nincsen semmi. Jól vagyok. –mondtam.
-Hagyj nézzem. –mondta. Én lehajtottam a fejemet erre ő elkezdett nevetni. –Miért van ilyen hosszú és sok hajad? –kérdezte.
-Mi a bajod van a hajammal? –kérdeztem vissza.
-Semmi. –mondta. Megfogta az államat felemelte a fejemet és majdnem megcsókolt.
-Kész van már a reggelim? –kérdeztem.
-Öm.... Igen. –mondta zavartan majd elhúzódott tőlem.
-Akkor én reggelizek aztán megyek futni. –mondtam majd leszálltam a pultról és elvettem a reggelimet. Leültem az asztalhoz és enni kezdtem. Majd elmostam a tányéromat és elmentem öltözni. Mivel nagyon jó idő volt egy sportmelltartót és egy mini shortot vettem fel egy magas szárú nagyon kényelmes cipővel. Elővettem a telefonomat és a fülhallgatómat és mentem szólni Minnek, hogy elmentem.
-Min én megyek! Neked meg jó étvágyat továbbra is! –mosolyogtam majd elindultam az ajtó felé.
-Bommie várj! –szólt utánam.
-Mi az? –kérdeztem majd megfordultam. Min odajött hozzám és megfogta a kezemet.
-Jobban van már a fejed? –kérdezte.
-Igen sokkal jobban van! –mosolyogtam. Min megint odahajolt hozzám csak most már meg is csókolt. Átkarolta a derekamat. Én a mellkasára tettem a kezemet.
-Sosem gondoltam volna, hogy ilyen jól csókolsz! –zihálta.
-Én sem gondoltam, hogy te így csókolsz. De most mennem kell! –mondtam majd eltoltam magamtól.

24. fejezet: Új élet

-Neeeem.... Te nem alszol a kanapén majd én fogok a kanapén aludni. –mondtam mosolyogva. Min odajött hozzám és letette a bőröndjeimet.
-Elférünk mi ezen a nagy ágyon! –mosolygott.
-Ez is jó ötlet. –mondtam.
-Nem változtál semmit Bommie! Ugyan olyan szép vagy. –mondta.
-Köszönöm Min. Te is ugyan olyan aranyos vagy, mint amikor a repülőn ültünk. –mosolyogtam.
-Nem szeretnél Ulzzang modell lenni? –kérdezte.
-Tessék? –kérdeztem ledöbbenve.

-Most egy modell társam elment mert terhes lett és a helyére keresünk valakit. Én pedig rád gondoltam először. –mondta.
-Jujj nagyon szíves. Örülök, hogy rám gondoltál. –mondtam majd magamhoz öleltem és egy puszit nyomtam az arcára.
-Bommie. –vigyorodott el.
-Elnézést. –mondtam majd lesütöttem a szemem és a padlót néztem.
-Semmi baj. De viszont gyere enni. –mondta váratlanul.
-Tessék? Te főztél? –kérdeztem.
-Igen én főztem. –mosolygott.
-Akkor nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyet főztél. –mondtam mosolyogva. Majd elmentünk vacsorázni. Meglepődtem mert nagyon finomat főzött. Vacsizás közben megbeszéltük, hogy holnap már kezdhetek is. Majd együtt fogunk bemenni.  Vacsizás után elmentem zuhanyozni aztán befeküdtem az ágyba és el is aludtam. Reggel Minnel felkeltünk megreggeliztünk fogat mostunk és elindultunk engem szerencsésen felvette és mostantól Ulzzang modellként dolgozhattam.

23. fejezet: Nehéz pillanat

-Tényleg el akarsz menni? –kérdezte.
-Mir jobb lesz mindenkinek. –mondtam.
-Ohh.... Bommie! –mondtam majd végighúzta a kezét a hátamon és megállt a fenekemnél majd magához húzott.
-Mir kérlek ne! –kérleltem.
-Csak hagyj csókoljalak meg utoljára. –mondta.
-De a rajongók.... –mondtam.
-Nem érdekelnek! –mondta.

-De Mir.... –kezdtem de nem tudtam befejezni mert Mir  megcsókolt. Ez a csók nagyon szenvedélyes volt. Igaz Mirtől mindig szenvedélyes csókokat kaptam. Itt jöttem rá, hogy ész szerűbb lenne maradnom. De ha maradok és Mirrel leszek együtt tovább, akkor megbántom Joont. Ha viszont Joonnal maradok akkor Mirt bántom meg újra. Így elmegyek és biztosra tudom, hogy mind a kettőt megbántom. Inkább megbántom mindkettőt, mint, hogy elveszítsem az egyiket.
-Imádlak! Kívánlak! –zihálta Mir.
-Szeretlek! –mondtam.
-Akkor maradj és legyünk boldogok! Kezdjünk új életet! Csak mi ketten. –mondta.
-Jaj Mir.... Nagyon édes vagy. De nem maradok. Szöulban lehet, hogy találkozni fogunk. Lehet, hogy párszor összefutunk az utcán. De mennem kell. Nem soká indul a gépem. –mondtam.
-Hát jó. Szeretlek Bommie! Szia! –mondta.
-Add át légy szíves Joonnak és Kimmienek, hogy szeretem őket! Külön Jonnak pedig azt, hogy kezdjen új életet. De te is. Kezdj új életet Mir. Ha tényleg szeretsz! Szia! –mondtam. Majd felszálltam a repülőgépre. Nem volt sok idő mert a srácok Tokióban volt fellépésük és nincs olyan messze Szöultól. Út közben felhívtam Park Chang-Mint. Megkérdeztem, hogy még mindig áll-e az az ajánlata. Azt mondta, hogy nekem mindig áll az ajánlata így nála fogok lakni amíg nem találok valami munkát és házat. Majd a taxi kivitt Min házához. Becsengettem és egyből ki is nyitotta az ajtót.
-Bommie! De régen láttalak. Szia! –mondta fülig érő vigyorral az arcán.
-Szia Min! Hát igen nem mostanában jöttem Szöulba. –mondtam mosolyogva. Bementem a házba és lepakoltam. Min bevitte a szobába a bőröndjeimet.
-Csak egy szoba van. Remélem nem gond! Vagy ha gondot jelent akkor alszok a kanapén. –mondta.

22. fejezet: Hagyj!

-Most szakítasz velem? –kérdezte.
-Nem tudom! Ha hazaértek a szállodába és ott találsz akkor nem. De ha már nem leszek ott akkor igen szakítok veled. –mondtam madj kirántottam a kezemet a szorításából és elszaladtam. Majd visszamentem a buliba. Láttam, hogy Mir mindent hallott. Inkább elindultam a szállodába vagyis rohantam. Mir pedig utánam. Majd a szállodába értem felmentem a lakosztályunkba.
-Bommie! –mondta Mir majd utána nyúlt a kezemnek. Magához húzott és megcsókolt. Hosszasan csókolóztunk. Mir levette rólam a felsőmet én is az övét. Végig húztam a kezemet a testén majd magamhoz öleltem és apró puszikkal halmoztam el a nyakát. Ez Mirt izgalomba hozta és felemelt, odament a nappaliban lévő kanapéhoz és lefektetett engem. Rámfeküdt majd csókolgatni kezdte a testemet. Már a melltartómat kapcsolta volna ki amikor én eltoltam magamtól.
-Mir! –mondtam.
-Mi az? –kérdezte.
-Nem tehetem! –mondtam majd felálltam a kanapéról és elmentem a felsőmért. Felvettem az enyémet és a Mirét is. Odaadtam neki.
-De miért? –kérdezte.
-Mert össze kell pakolnom. –mondtam miközben felöltöztem.
-Miért pakolsz össze? Hova mész? –kérdeztem.
-Vissza megyek Szöulba és egy ismerősömhöz költözök. –mondtam.
-De miért? Szeretlek és Joon is biztosan szeret. Maradj itt. Holnap minden rendbe jön. –kérlelt.
-Chhh.... Joon? Kitudja hanyadjára dugja meg azt a csajt akivel táncikált. –mondtam.
-Akkor maradj miattam. Szeretlek Bommie! Hányszor mondjam el? –kérdezte.
-Mir.... Nem lehet. Nem bírom Joon közelségét. Pont együtt alszunk. Nem! –mondtam.
-Akkor velem alszol. Hidd el úgy jó lesz. Maradj a kedvemért. –kérlelt.
-Mir! Nem! SeungHo meg azt hinné rólam, hogy mindenkivel ágyba bújok. Én ezt nem akarom. Szeretlek titeket. De így lesz a legjobb mindenkinek. Sajnálom! –mondtam. Majd bementem a szobámba és összepakoltam. Mir utánam jött és segített pakolni. Összepakoltunk minden ruhámat amit elhoztam. Elég gyorsan összepakoltunk. Majd hívott egy taxit ami kivitt a reptérre. Mir is velem jött a reptérre.

21. fejezet: A buli

A buli nagyon jó volt. Nagyon sokat táncoltam Joonnal. Igaz szinte mindig velem volt. De egyszer csak oda jött egy csaj és elvitte. Egy kicsit féltem mert Joon elég sokat ivott előtte és én nem ismerem a „részeg” oldalát. Egész idő alatt őket néztem majd egyszer csak a csaj megfordult és a fenekét Joon ágyékához nyomta. Erre Joon magához húzta és eléggé simulós tánc lett ebből. Én csak néztem, hogy mi van. Az agyam nem bírta felfogni. A pulthoz fordultam és csak rendeltem az alkoholosnál alkoholosabb italokat. Majd mellém ül Mir vigyorogva.

-Itt alkoholizálsz? Mi történt? –kérdezte vigyorogva.
-Semmi. –mondtam.
-De tuti, hogy van valami. Na mondjad. Hallgatlak! –mondta.
-Joon! Nézz oda! Nézd Joont és a csajt! –mondtam. Erre Mir megfordult és megnézte Joont és a csajt.
-Odamenjek le állítsam a csajt? –kérdezte.
-Nem kell! Tök jól elszórakoznak! Ne zavarjuk meg őket. Inkább gyere táncolni. –mondtam majd megfogtam Mir kezét.
-Ezt nem tartom jó ötletnek. Te részeg vagy! –mondta Mir.
-Ohh Mir.... Gyere már! –kérleltem.
-Na jól van. –mondta mosolyogva. Majd Mir felállt és elmentünk a táncparkettre. Én próbáltam úgy táncolni, hogy egyre közelebb menjünk Joonékhoz. Alig fértünk el.  ezért Mir nekem simult és úgy próbáltunk elmenni. Magamhoz öleltem Mirt és én is simultam hozzá úgy ahogy csak bírtam. Megfordultam és ő a derekamat magához húzta. Olyan jó volt ahogy villogtak a fények, üvöltött a zene és ahogy mindenki táncolt. Már 5 perce táncoltam így Mirrel. A fiú nagyon szorosan tartott magához. Pár másodpercig így tekertük a csípőnket majd megfogtam a kezét és a hasamra tettem. Ettől Mir hozzám szorította az ágyékát. Majd a kezével átrakta a másik oldalra a jobb vállamon lévő hajzuhatagot. Apró csókokkal sorozta a nyakamat, amit hagytam is neki. Nem tudtam ellent mondani, jól esett Mir közelsége. Majd oldalra fordítottam a fejemet és hirtelen megcsókolt. Az ajka puha volt és száraz. Majd szembe fordultam vele és úgy folytattuk egymás csókolgatását. Mir többször is megharapta az ajkamat amitől mindketten beindultunk. Egy ismeretlen megragadta a kezemet és a tömegből kicsászkálódva elindult egy csendesebb helyre. Amikor megálltunk kiderült, hogy Joon az.

-Mit képzelsz magadról? –kérdezte idegesen.
-Ezt én is kérdezhetném tőled! –motyogtam.
-Miért táncoltál úgy, mint egy kurva? És miért pont Mirrel? –faggatott.
-Akkor most én is feltegyem a kérdéseimet? –kérdeztem.
-Milyen kérdéseidet? –kérdezett vissza.
-Miért csókoltad meg a csajt? Miért mentél el egyáltalán vele táncolni miközben részeg vagy? Miért hagytad neki, hogy a fenekét az ágyékodhoz nyomja? Folytassam még? –kérdeztem idegesen.
-Nem. Nem kell.... –motyogta.
-Na látod! –mondtam majd a mellkasomon összekulcsoltam a kezemet.
-Sajnálom! Nem akartam.... –motyogta lehajtott fejjel.
-Nem érdekelsz Joon! Hagyj békén! –mondtam majd megfordultam és menni készültem de Joon megfogta a kezemet.
-Ne... Te is részeg vagy! Nem tudod mit beszélsz! –mondta.
-Igen részeg vagyok! De most a legtisztább a gondolkodásom és tudom mit beszélek! –mondtam.
-Ezt megfogod bánni ha itt hagysz! –mondta.
-Ezt? Kétlem, hogy megbánnám. A pasim ott a simult egy ki tudja milyen csajjal a táncparketten. Ezt kétlem, hogy megbánnám. –mondtam.

20.fejezet: Egy kis móka az öltözőben

Joon barátnőjeként kötelességemnek érzem kísérni őt mindenhova, mivel olyan elfoglalt, hogy a néhai hotelszobás kalandunk mellett csak a fiúk koncertjein találkozhatunk. A fiúk csodálatosak voltak a színpadon, mint mindig. Úgy tettem, ahogy Joon mondta. Amikor a fiúk az utolsó dalukra készültek elkezdtem hátrálni. Amikor sikerült a tömegből kifúrnom magamat elindultam az öltözők felé. Gyorsan beléptem Joon öltözőjébe. Az öltözőjében szekrények, egy kanapé és egy asztal volt tükörrel. A kanapé tele volt Joon ruháival. Ott volt egy ing is, amit tőlem kapott szülinapjára. Odasétáltam a tükörhöz az inggel és felvettem a pólómra. Többször mosolyogtam a tükörképemre, nagyon boldog voltam, hogy csak percek kérdése és az ing tulajdonosa tart majd a karjaiban. Az ing átvette Joon illatát. Ez az illat mindig emlékeztet az összes olyan pillanatra amit vele tölthettem. Percekig sétálgattam fel és alá az öltözőben, végig nagy mosollyal az arcomon. 10 perc után meghallottam, hogy nyílik az ajtó. Szemeim felcsillantak és egyből az ajtó felé néztem. Majd Joon belépet majd ránk zárta az ajtót. Odarohant hozzám, felkapott és megpördült velem. Amíg a levegőben tartott, mosolygós szájjal adtunk egy hosszú puszit egymásnak. Lerakta a lábaimat a földre és szorosan megölelt. Egyik kezét a hajamra rakta, a másikat a fenekemre. Én mindkét kezemmel a nyakát öleltem. Fejét szorosan a nyakamba fúrta és apró puszikat adott.
-Ez már nagyon hiányzott! –súgta Joon a fülembe. Megfogtam az arcát és hosszú szenvedélyes csókba kezdtünk. A nyelvünk simogatta egymást, ajkunk forrón égett.
-Mondtam már, hogy imádlak? –tettem fel a kérdést amikor egy másodpercre abbahagytuk a csókot.
-Nem elégszer. –válaszolt zihálva. Kicsit eltolt magától beletúrt a hajamba és jobban szemügyre vett. –Az ingem rajtad sokkal szexibb, mint rajtam. –húzta szexin félmosolyra a száját.
-Csak azért mert te félmeztelenül vagy a legszexibb. –mosolyodtam el én is.
-Hmm.... Neked sem áll jól a ruha. –egyszerre nevettünk fel, majd újra megcsókolt. Megint felemelt és elindult a kanapé felé. Finoman leültetett, még mindig nem tudtunk elszakadni egymástól. Hátra döntött, felraktam mindkét lábamat. Joon beférkőzött a két lábam közé és teljes súlyával feküdt rám. Végig egymás szemébe néztünk. Az arcáról nem lehetett levakarni a mosolyt, ahogy az enyémről sem. Próbáltuk ezt a pillanatot is kiélvezni, mint a többi együtt töltött másodpercet. Amíg Joon fekete hajtincseit tekertem az ujjaimra ő addig néha hosszasan megcsókolt.
-Olyan gyönyörű vagy! –jelentette ki és mélyen belenézett a szemembe.
-Joon, én annyira szeretlek! –a kijelentésem után megfogtam a pólójának alját és lehúztam róla. –Én mondtam, hogy így vagy a legszexibb. –húztam mosolyra a számat és újra megcsókoltam. A csókok közepette felültem, megfogtam Joon mellkasát és addig toltam ameddig fekvő helyzetbe nem került. Elkezdtem csókolgatni a kulcscsontját majd áttértem a mellkasára. Éreztem ahogy a szíve egyre gyorsabban ver. Amikor a hasához értem hátra hajtott fejjel nyögött fel. Hirtelen felült és levette rólam az inget majd a pólót is. A lehető összes ruha nélküli helyet megcsókolta amit talált rajtam. Újra lefektetett majd a melleimre tette a fejét. Szorosan ölelt magához, egy percre sem akart elengedi magától. Én újra a hajtincseivel játszadoztam és felváltva cikáztak bennem a jó és huncut gondolatok és érzelmek. Elmondhatatlanul örültem, hogy vele lehetek. Gyorsan felemelte a fejét és a mellemtől kezdve a puszilgatást egyre lejjebb ment. Amikor elért a köldökömig kigombolta a nadrágomat és lehúzta a bokámig. Szétfeszítette a combomat majd fehérneműn keresztül kezdte el simogatni a nemi szervemet. Már húzta volna le rólam a csipkés csodát amikor váratlanul kopogni kezdtek.

-Joon, állj! –suttogtam megrémülve.
-Nem érdekel ki az! –jelentette ki egyszerűen majd tovább folytatta.
-Joon tudom, hogy bent vagy! 10 másodperced van, hogy kinyisd nekem az ajtót! –szólalt meg egy mély férfi hang és még jobban dörömbölt az ajtón. Joon dühösen hagyta félbe azt ami mindkettőnket annyira lázba hozott. Adott egy csókot majd visszahúzta rám a fehérneműt és a nadrágot majd a kezembe nyomta a felsőmet. Fel is vettem magamra a felsőmet.
-Egy másodperc SeungHo, csak megkeresem a kulcsot! –mondta Joon. Felvette Joon a felsőjét és mondta, hogy maradjak ülve. –Meg is van a kulcs! –füllentette a türelmetlen SeungHonak. Igazából csak mindketten megigazítottuk a ruhánkat. Kinyitotta az ajtót és SeungHo egyből belépett.
-Már megint nem bírtatok magatokkal? –kérdezte SeungHo. Amikor meglátta, hogy a hajamat igazítom.
-Hogy mi? –kérdezte Joon értetlenkedve.
-Jaj Joon ne csináld a hülyét. –mondta SeungHo.
-Na jó tényleg nem bírtunk magunkkal. De Joon olyan jó pasi. –mondtam mosolyogva.
-Na jól van! Én most megyek maradhattok nyugodtan fél órát kaptok! De Joon te utána gyere mert beszélnünk kell. Ja és addigra legyél át- vagy felöltözve. –mondta SeungHo majd kiment az öltözőből.
-Imádlak SeungHo! –kiabáltam utána. Joon visszazárta az ajtót és visszajött hozzám.
-Hol is tartottunk? –kérdezte majd odalépett hozzám. Joon gyorsan magához szorított és megölelt. Miközben a nyakamat csókolgatta, megéreztem a férfias illatát. Más nem is érdekelt. Biztos voltam benne, hogy akarom itt és most. Amíg egymást csókoltuk elkezdtem az inge gombját újra kigombolni. Amikor befejeztem, Joon kulcscsontját vettem célba. Halk nyögéseket hallatott ettől Joon. Pár másodperc múlva megfogta az arcomat és a szájához húzta. Majd Joon leült és engem az ölébe vett. Amikor elhelyezkedtem az ölében levettem róla az inget. Magára húzott  és a hátát simogattam és a nyakát csókolgattam. Miközben csókolgatott, a hajába túrtam. Nem is kellett több neki, éreztem ahogy Joon férfiassága szorítja a nadrágját.  Lenyúltam, hogy kigomboljam a nadrágját. Joon arcához húzta a mellkasomat, majd egy kissé megemelkedett, hogy le tudjam húzni teljesen a felesleges ruhadarabot. Joon lefektetett a kanapéra és levette magáról a nadrágot. A hasamtól puszilt egyre feljebb és feljebb. Amikor az ajkamhoz ért, lábaimat felrakta a derekára, kezeimet a nyakán pihentettem. Majd az egyik kezét végighúzta a testemen és a fehérneműmön keresztül simogatta a nemi szervemet.  Egymás szemébe néztünk, néha egy-egy puszit adott vagy a kulcscsontomnál lévő gödröcskébe vagy az ajkamra. Szenvedélyesen kezdett el csókolni és a szabad kezét összefonta az enyémmel. Mindketten tudtuk, hogy lassan a végéhez érünk. Pár percre megpihent rajtam. Ő a kulcscsontomat puszilgatta, amíg én a hátát simogattam. Felállt majd megfogta a kezem, kicsit felhúzott és lefeküdt a kanapéra, majd magára fektetett. A fejem a mellkasán volt, lábunk szorosan összekulcsolva. Rám terítette az ingét, hogy ne fázzak. A hajamat simogatta, többször is megpuszilta, én pedig szorosan magamhoz öleltem. Hirtelen felültem. Elindultam megkeresni a szétdobált ruháimat. Joon is felült és felvette a nadrágját. Még mindig nem szólt hozzám. Majd az ölébe húzott.
-Annyira imádlak! –mondta majd megcsókolt.
-Szeretlek! –mondtam.
-Ez tette tökéletessé a napomat. Már le kellett vezetnem a feszültséget. Olyan szexi vagy, hogy még most is kívánlak pedig most fejezetük be. –mondta majd magához ölelt.
-Tudom Joon. Egy ilyen testnek és pasinak, mint te én sem tudok ellenállni. –mondtam.
-Öltözzünk fel! –mondtam majd mind a ketten felálltunk és öltözni kezdtünk.
-Kész vagy? –kérdeztem.
-Igen, menjünk! –mondta majd elindultunk. SeungHo végül arról akart beszélni Joonnal, hogy lesz egy ilyen fellépés utáni party. Amire viszont elmennek. Kimmievel én is elmentem.